Elmondta: egy hete valószínűleg még a mögötte álló kormányhivatal dolgozói sem gondolták volna, hogy „a végrehajtó intézet szerepét fogják kapni”, és munkahelyük az Orbán-kormány munkavállalók és szakszervezetek elleni 10 éves harcának „emblematikus helyszíne lesz”.
Miután Orbán „133 bátor embere” egy salátatörvénybe bújtatva megszavazta a Rabszolgatörvény 2.0-át, amely 2 éves munkaidőkerettel teszi lehetővé, hogy a cégek például később ledolgoztassák az állásidőt, most még csak miniszteri rendelet sem kell hozzá, hogy nemzetgazdasági érdekre hivatkozva a cégek ezt bevezethessék: a „pallosjogot” a Békés Megyei Kormányhivatal kapta meg.
„Egy ilyen nagy jelentőségű törvényt még egy szinttel lejjebb hoztak” – mutatott rá Komjáthi –, most már csak kormányhivatali határozat kell, hogy „szabad kezet adnak-e egy cégnek ahhoz, hogy sanyargassa a munkavállalót”.
„Ez Orbán Viktor ’munkaalapú társadalmának’ egyik sarokpontja” – jelentette ki.
Orbán kormánya 10 éve hozza az olyan törvényeket, amelyek egyre inkább kiszolgáltatják a munkavállalót a munkaadónak: elsőként a Munka Törvénykönyvét módosította ez irányban, majdnem teljesen kivéreztetve a szakszervezeteket, majd a kafetériát, a béren kívüli juttatások rendszerét módosította a munkavállalók hátrányára, mert nem tudnak belőle például lakhatásra költeni.
Pedig „nem kell ahhoz szabad kezet adni egy munkáltatónak, hogy (…) semmibe vegye a magyar törvényeket” – jelentette ki, így folytatva: a kormány olyan multinacionális cégekkel köt stratégiai megállapodást, amelyek nemcsak nem tisztelik a törvényt és a munkavállalót, de még ki is talicskázzák az országból a profitot, amit a magyar dolgozók megtermelnek.
Közben a magát családbarátnak mondó kormány olyan törvényt szavaztat meg, amely túlórázásra kényszeríti a dolgozókat, akik így kevesebbet lesznek a családjukkal és ez az egészségük rovására megy. S mindezt aztán többmilliárdos plakátkampányban családbarátként és munkavállalóbarátként még hirdetik is!
„Mi ettől egy egészen eltérő, egy másik világot képzelünk el a magyar dolgozóknak” – szögezte le.
Az MSZP Újjáépítés programjában „olyan baloldali javaslatok vannak, amelyekre méltán büszkék lehetünk” – mondta.
Ezek között szerepel a nyereségrészesedés a magyar dolgozók számára abból a profitból, amiért „a verejtékükkel dolgoztak meg”.
Másik javaslatuk, hogy ne vihessen haza egy szűk menedzsment akkora bértömeget, mint mondjuk 3000 dolgozójuk. Ezért azt javasolják, a 10 millió forint fölötti cégvezetői fizetések ne legyenek leírhatók költségként, és ne lehessen magasabb a vezetői bónusz a vezetői alapbér 20 százalékánál.
A szakszervezetek, az MSZP természetes szövetségesei, az egyházakhoz és civilszervezetekhez hasonlóan részesüljenek az 1%-os adófelajánlásból, és ehhez az állam tegyen hozzá még 1%-ot.
„Mi a szakszervezetekkel együtt a jövőnek dolgozunk, és ehhez erős szakszervezetekre van szükség” – mondta.
