A számháború elfedi a lényeget - Országgyűlés

Szociális temetés, választási eljárási törvény, költségvetés, távollétidíj-számítás, szabálysértési törvény módosítása, körözési eljárás korszerűsítése, Margitsziget. Ülésezett a parlament.

Ne kerüljön az Országgyűlés elé a szociális temetésről szóló javaslat!
    
Tóbiás József arra kérte a kormányt, hogy ne engedje az Országgyűlés elé a szociális temetésről szóló javaslatot, mert az szerinte embertelen és megalázó.

Választási eljárási törvény, kampányfinanszírozás - a kormányoldal vonja vissza a javaslatokat

Molnár Zsolt szerint a törvényjavaslatok még általános vitára sem alkalmasak. A feliratkozás "megfutamodásra kényszerítette" a kormányoldalt - mondta, és bírálta, hogy semmilyen egyeztetés nem előzte meg a pünkösdkor benyújtott előterjesztéseket.
    
Szerinte a Nemzeti Választási Iroda átláthatóbb működését a sajtó részvétele némileg teszi csak átláthatóbbá, a folyamatok nagyrészt átláthatatlanok. A szavazók névjegyzékének megismerése is csak némileg nyújt betekintést, a visszaélésekre továbbra is van mód - értékelte.
    
Kifogásolta, hogy a kormányzat egyeztetés nélkül jelölte meg szeptember 1-jében azt az időpontot, amely után már nem lehet időközi választást tartani a következő általános választásokig. Szerinte a kormányoldal megfutamodik az időközi választások felelősségétől és bizonyos kinevezésekhez köti az időpontot.
    
Közölte: egyetlen jó megoldásnak azt tartaná, ha a kormányoldal visszavonná "a pártérdeket szolgáló javaslatot, amelyet a kétharmados hatalommal visszaélve" fogadna el az Országgyűlés.
    
A kampányfinanszírozásról szólva kijelentette: az nem választható el a pártfinanszírozástól. A dologi kiadásokkal kapcsolatos elszámolások ugyan támogathatóak lennének, a javaslat világos iránya azonban az, hogy nincs szükség többpártrendszerre - mondta, kiállva amellett, hogy a demokráciának igenis vannak költségei.
    
Szerinte Európa egyik szégyentörvénye lesz a javaslat, ha elfogadják. A jogszabály egyetlen érdemének nevezte, hogy továbbra is titkos lesz a választást.

Költségvetés - a számháború elfedi a lényeget

Szekeres Imre szerint a túlzottdeficit-eljárás alól való kikerülés számháborúja elfedi a lényeget, azt hogy Magyarországról az a kép alakul ki gazdasági partnerei és szövetségesei előtt, hogy nem tiszteli a jogrendet, monopolhelyzeteket teremt, korlátozza a gazdasági versenyt és a fejlődést, valamint, hogy lefölözi a piacokat.
    
A szocialista politikus kitért arra, hogy a kormány három alkalommal készített konvergencia programot, és szerinte évről-évre rosszabb programot állítottak össze. A tervezett gazdasági növekedésről azt mondta, míg a kormány 2010-ben azt állította, 5 év alatt legalább 20 százalékos lesz, ehelyett a mostani programban 5 év alatt csupán 5 százalék szerepel. Ennek a következménye az lesz - folytatta, - hogy Magyarország nemcsak a "centrumországoktól", mint Németország, hanem "a perifériaországoktól" is lemarad.
    
A beruházások mértéke még 2015-ben is elmarad a 2010-es adatoktól - tette hozzá, majd megjegyezte: 1923 óta nem volt ilyen alacsony beruházási ráta Magyarországon. A költségvetési hiány leszorítása megtörtént, de ez szerinte csak azon múlt, hogy a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások egy részét erre fordították. Semmilyen érdemi költségvetési hiánycsökkentés nem történt - értékelte.
    
Megjegyezte azt is: az államadósság a kormány adatai szerint nem csökken, ennek oka, hogy az adósságfinanszírozás drágább módját választották.
    
Ahhoz, hogy legalább érdemi növekedés legyen és érdemi munkahelyteremtés, az uniós támogatások megmaradó részét döntően e célra kell fordítani, valamint hitelgaranciát kell biztosítani a pályázóknak - érvelt.
    
A szocialista politikus azt javasolta, hogy a túlzotthiány-eljáráshoz való ragaszkodás helyett érdemi feladatokkal foglalkozzon a kormány, mert amit benyújtottak, "az nesze semmi fogd meg jól".

Költségvetés-módosítás

Göndör István azért bírálta a kabinetet, mert állításukkal ellentétben sokkal nagyobb a kormányzati szféra létszáma, mint 2010 előtt volt. Hangsúlyozta azt is: a "kassza nem volt üres" a kormányváltáskor, hanem az egykulcsos adó bevezetésével ürült ki. A szocialista politikus megvédte a nagymértékű lakossági és önkormányzati hitelfelvételt, amely szerinte csak a válság érkezésekor fordult rosszra.

Változik a távollétidíj-számítás - a kormány csak néhány hibáját próbálja korrigálni

Gúr Nándor arról beszélt: a kormány most olyan problémákat próbál orvosolni, amelyekre a szocialisták már az új munkatörvénykönyv vitájában felhívták a figyelmet, ám a többség nem vette figyelembe több száz módosító javaslatukat.
    
Szerinte a javaslat az elmúlt években elkövetett hibák "halvány korrekciója" csak, az MSZP ezért további módosításokat javasol, ebben a formában nem tartja elégségesnek az indítványt.
    
A szocialista politikus felszólalása nagyobbik részében a kormány foglalkoztatáspolitikáját bírálta, mondván, kevesebben dolgoznak ma, mint a 2010-es kormányváltást követő első negyedévben. Kritizálta a műszakpótlékok megszüntetését is.
    
Varga Zoltán az önkormányzatok eladósodásához kapcsolódó szabályváltoztatást kritizálta. A törvényjavaslat szerinte gúzsba köti a helyhatóságokat, ezért mindenképpen módosítani kell.

Változtatna a szabálysértési törvényen a kormány - képviselői felszólalások

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka a szabálysértési törvény módosításával kapcsolatban megjegyezte: már 2011 őszi elfogadáskor jelezték, hogy nem szakmai, hanem torz társadalomfilozófiai alapjai vannak a javaslatnak. A módosításoknak vannak előremutató részei, de az alapvető koncepciót nem javítják ki - közölte. Szerinte az egyenlőtlenségekből eredő konfliktusokat erővel próbálják elfojtani, és már látható, hogy ezzel nem lehet eredményeket elérni.

Újraszabályozzák a körözési nyilvántartást

Harangozó Tamás üdvözlendőnek nevezte a körözési eljárás korszerűsítését, emellett kevésnek tartják, de helyeslik a vagyonőrök továbbképzésének módosításait. Az ellenzéki politikus álszentnek, képmutatónak és elfogadhatatlannak nevezte a megbízhatóság vizsgálat kiterjesztését.

A Fővárosi Önkormányzaté lehet a Margitsziget

Tóth József, a XIII. kerület polgármestere azt mondta, a kormány precedenst teremt azzal, hogy elkobozza a Margitszigetet úgy, hogy nem kérdezi meg a kerületet és a lakosokat sem. Úgy vélte, hogy a budai Vár, a Városliget vagy a Hősök tere turisztikai szempontból sokkal fontosabb helyszínek.
    
A képviselő hangsúlyozta: korábban a kerület vezetése semmilyen, a szigeten zajló fejlesztést nem hátráltatott. Feltette a kérdést, ki áll valójában a javaslat mögött, mi lesz a sziget sorsa az elfogadás után?

A bírósági végrehajtást érintő törvénymódosítások

Józsa István felszólalásában támogathatónak nevezte a végrehajtás előtti részletfizetés lehetőségét és megjegyezte: a javaslatban többségben vannak az elfogadható indítványok, ugyanakkor a későbbiekben több módosító javaslatot is benyújtanak majd az adósok védelmének növelésére.