„Én nagyon komoly dolognak tartom a magyar oktatás, ezen belül a felsőoktatás és kutatás ügyét és lehetőségeit” – kezdte vezérszónoki felszólalását Hiller István, majd hozzátette, egyetért azzal, hogy ezeket össze kell kapcsolni a gazdasággal és a lehető legjobb megoldást megtalálni. A korábbi oktatási- és kultuszminiszter kiemelte, a felsőoktatást érintő kérdésekben nincs benne ideológia megfontolás, az a legfontosabb, hogy a színvonal emelkedjen és a kutatás lehetőségei bővüljenek.
A felsőoktatás alapítványi kiszervezése, különösen a vidéki magyar tudományegyetemek kiszakítása az állam fenntartásából nem támogatható, nem indokolható és nemzetstratégiai érdek volna az, hogy a tudományegyetemek esetében mindenképp a magyar állam legyen a tulajdonos és a fenntartó. A szakegyetemek esetében a vitát tágabban kell értelmezni, nagyobb a mozgástér, azonban a kutatóközpontok mindig állami tulajdonban kell legyenek.
Az államberendezkedés egészét tekintve a kormánypárt szokott az ország hosszútávú stratégiai érdekeiről beszélni, valamint azok tulajdonviszonybeli megvalósulásáráról. Jelen esetben Hiller István szerint érdekes, hogy a kormány versenyképességi fordulatról beszél a vidéki tudományegyetemek esetében, hiszen ez nem tetten érhető. Hozzátette, 2-3 év alatt a felsőoktatás, a kutatás területén gyakorlatilag nem lehet fordulatot bizonyítani, nem mehet végbe ilyen szintű változás. Ennek megvalósulására időt kell hagyni, nem „bűvészmutatványokkal” bizonygatni azt.
Nem az alapítványi formát ellenzi az MSZP országgyűlési képviselője, hanem azt támogatja, hogy a tudományegyetemek a magyar állam tulajdonában és fenntartásában kell, hogy legyenek. A színvonalemelkedés pedig nem az állami vagy alapítványi tulajdonon múlik.
A kormány véleménye a gazdaság alapjáról pedig az évek alatt úgy tűnik, hogy változott, hiszen hangsúlyozottan, írásban és szóban is a tudás alapú gazdaságról beszélnek. Ez pedig egyetértési pont, hiszen az MSZP eddig is ebben látta az ország hosszútávú jövőjének lehetőségeit. Fontos azonban emlékezni, hogy a Fidesz 2011-ben munkaalapú gazdaságot hirdetett, a tudásalapút egy megfoghatatlan jövőképként állították be. Érdekes, hogy legutóbb még a miniszterelnök is munkaalapú gazdaságról beszélt, ha ebben a kérdésben valóban ekkora fordulat állt be, akkor az örömteli, hiszen az MSZP szerint is tudásalapú társadalomra van szükség.
A törvénymódosításban több megfogalmazás és részcél is van, például, hogy legalább egy magyar egyetem legyen, mely a világrangsor első 100 helye között helyezkedik el. Ez helyes célkitűzés, az volna a legjobb, ha nem csak egy, hanem minél több ilyen egyetem lenne.
Nem támogatható azonban a kutatóhálózat irányításának átalakítása. Maróth Miklós - korábban Hiller Istvánt is tanította, így a korábbi oktatási- és kultuszminiszter jól ismeri - ismeri a magyarországi körülményeket a legjobban a tudománypolitikában. Ő volt a miniszterelnök tudománypolitikai főtanácsadója, azonban lemondott, ez pedig sokat elmond. Nem az ellenzék vagy bármilyen más külső nyomás következtében távozott pozíciójából, hanem azért, mert a körülmények elfogadhatatlanná váltak. Ez az eset nem azt tükrözi, hogy minden a legjobb irányban, a teljes siker felé halad.
A törvénymódosító javaslat az irányítótestületet egy jelképes testületté teszi, hiszen annak negyedévenkénti összeülése nem komolyanvehető. Valamint az Országgyűlés elé tárt koncepció kialakításában semmilyen irányító szerepet nem fog betölteni, az átalakítás eredménye csupán az, hogy egy, elnöki kézbe kerül minden döntési kompetencia.
A jelenleg is kutatóhálózatban dolgozók zöme is elutasítja ezt a változtatást, ez egy olyan lépés, mely egyértelműen ellenszenves. A konzultáció lehetőségét is megvonják a szereplőktől, mindenben a testület elnöke fog dönteni, azonban ez hatalmas felelősség és rengeteg feladat.
Felszólalása végén Hiller István több javaslatot is megfogalmazott. Olyan környezetre van szükség, hogy minden magyar fiatal az állam költségén 2030-ra egy idegen nyelvet megtanulhasson, minden második pedig két idegen nyelvet magáévá tegyen, minden második fiatalnak legyen diplomája, valamint, hogy minden második fiatal, aki az elmúlt évtizedben elvándorolt Magyarországról, térjen vissza.
