Adóért nem jár nyugdíj

Szerda este mintegy 40 módosítást csempésztek az Országgyűlés elé, közöttük a közlekedési adó bevezetéséről és az eva megszüntetéséről szólót. A legnagyobb megrökönyödést az ötlet okozta, miszerint a 27 százalékos munkaadói tb-járulék helyett szociális hozzájárulást kellene fizetni, ami adónak számít, s alapja a munkabér. Ezzel azt akarják elérni, hogy végleg megfosszák az állami nyugdíjtól azokat, akik magánpénztár tagjai maradtak - mondta érdeklődésünkre Angyal József okleveles adószakértő. Ugyanis járulék fejében ellenszolgáltatás, járadék jár.

Mindemellett azt is javasolja Rogán Antal, hogy míg a nyugdíjjárulék alapja maradna - legalább - a minimálbér, addig az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja a minimálbér másfélszerese legyen. Ami új ékes bizonyítéka annak, hogy más történik a gyakorlatban, mint amit szavakban fogalmaz meg a kormány, hiszen a másfélszeres alap utáni fizetés nem más, mint az élőmunkaterhek további növelése.

Ha tehát a munkáltató fizeti a nyugdíjjárulékot, akkor a nyugdíjasnak nyugdíjat kell kapnia. Ha viszont a munkaadó "csak" adót fizet, akkor azért cserébe nem jár semmi. Ennek azért is van jelentősége, mert a kormány már korábban úgy határozott, hogy aki magán-nyugdíjpénztári tag marad, az nem kap állami nyugdíjat. De ezt a döntését többen megtámadták az Alkotmánybíróságon, s általános vélekedés szerint aligha tudná a taláros testület átengedni az alkotmányosság próbáján a jogszabályt. Az átkereszteléssel viszont kihúzza a kormány a méreg fogát, hiszen az adóbefizetések után nem kötelezhető az állam nyugdíj fizetésére.

Már tavaly ősszel felröppent a hír, hogy a nyugdíjjárulékot nyugdíjadónak fogják nevezni - nyilván ugyanezzel a céllal -, de akkor Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azzal védekezett, hogy a 24 százalékos nyugdíjjárulék mindig az aktuális nyugdíjak kifizetésére szolgál, tehát amiatt felesleges a névváltás, hogy a majdan nyugdíjba vonulóknak ne kelljen járadékot fizetni.

Feltehetőleg a fejére koppintottak, hogy ez az érvelés gyenge lábakon áll, hiszen idén nyáron az Origo hírportál megszellőztette: az Alkotmánybíróság határozattervezete szerint alkotmányellenes az a szabály, amely a magánnyugdíjpénztár tagoktól megtagadná az állami nyugdíjat. A taláros testület azonban azóta mélyen hallgat, mintha várna valamire.
A megváltást úgy tűnik Rogán díjnyertes ötlete hozta, amely szándékát nem is rejti véka alá. A módosító javaslat szerint "a szociális hozzájárulási adó megfizetése az államháztartási forrásból fedezett ellátásra (ideértve különösen a társadalombiztosítási ellátást, illetve a munkanélküli ellátást), vagy az államháztartási forrásból folyósított támogatás igénybevételére való jogot nem keletkeztet, valamint az adó alapja és összege az ilyen ellátás, illetőleg támogatás összegét nem befolyásolja".

Látszólag szimpla névcsere. Az utcák, közterek átnevezésében világrekorder Fidesznek rutinmunka. Ám a munkáltatói járulék szociális adóvá keresztelésére benyújtott fideszes javaslat jóval többről szól. A megmaradt mintegy 100 ezer magán-nyugdíjpénztári tag jövője a tét. Ha a Rogán-féle javaslat törvényerőre emelkedik, a megmaradt magán-nyugdíjpénztári tagoknak befellegzett. A látszólag pusztán technikai jellegű módosítás ugyanis megteremti a lehetőséget arra, hogy - a várható alkotmánybírósági elutasítás ellenére - a kormány megfossza az öngondoskodás mellett kitartókat az állami nyugdíjuktól.

A kormány szándéka világos: olyan jogszabályt kíván, amely kizárja az állami nyugellátásból a magán-nyugdíjpénztári tagokat. Mint a benyújtott indítvány szövegéből kiderül, "a szociális hozzájárulási adó megfizetése az államháztartási forrásból fedezett ellátásra (ideértve különösen a társadalombiztosítási ellátást, illetve a munkanélküli ellátást), vagy az államháztartási forrásból folyósított támogatás igénybevételére való jogot nem keletkeztet, valamint az adó alapja és összege az ilyen ellátás, illetőleg támogatás összegét nem befolyásolja". Vagyis a Fidesz - amely az AB kiherélésével és felhígításával is mindent elkövetett a jogállamiság felszámolása érdekében - most arra vetemedik, hogy egy még meg sem született alkotmánybírósági állásfoglalás elé menve a magán-nyugdíjpénztárak maradék tagságát megfossza az állami nyugdíjellátástól!

Mit jelent, hogy a társadalombiztosítási járulék adó lesz?

Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adószakértője:
Az "átkeresztelés" azt jelenti, ha az Országgyűlés elfogadja az indítványt, akkor a jövőben nagyobb szabadságot kap a parlament, hogy akár más célra is elkölthesse az így befolyó összeget. A mai szabály szerint ugyanis a tb-járulékot, amit adóként kezelnek kivetésnél és beszedésnél, csak társadalombiztosításra lehet költeni.

Tüttő Kata, a Fővárosi Közgyűlés MSZP frakcióvezető-helyettese
A szociális hozzájárulási adó tulajdonképpen a munkadói járulékok átminősítése, a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos intézkedés után a nyugdíjrendszer államosításának második lépése. Így megszűnik a kormány kötelessége, hogy a befolyt összeget nyugdíjra, egészségügyi szolgáltatásra fordítsa. Az adó bevezetése ebben a formában előkészít és lehetővé tesz egy nagymértékű nyugdíjcsökkentést.

Füsi Piroska / Népszava

Az eredeti cikk az alábbi linken olvasható:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=485918#null