Ez azonban csak egy példa a visszamenőleges hatályú törvények közül, amelyek a Fidesz-KDNP pártszövetség legigazságtalanabb kormányzati eszközét jelentették az elmúlt másfél évben, és amely szemmel láthatóan a jövőben is irányadó elv lesz Orbán Viktor kormánya számára hatalma bebetonozása érdekében.
További példaként említhetnénk a nyugdíjrendszert feje tetejére állító intézkedések tucatját, beleértve a 3 millió ember 12 évi magánnyugdíj-megtakarításának einstandolását, az Európai Unióban kimagaslóan magasnak számító bankadó visszamenőleges hatállyal történt kivetését. Hosszasan sorolhatnánk tovább, de ennyi is elég annak indoklására, hogy az Orbán-kormány által széles körben alkalmazott, milliók életét megnehezítő visszamenőleges hatályú jogszabályok felrúgják Magyarország jogbiztonságát, kiszámíthatatlanná teszik mindennapjainkat: nem tudhatjuk, mit hoz a holnap, ha ez a gyakorlat a jövőben is ugyanígy folytatódik.
A szocialista párt éppen ezért kívánta népszavazásra bocsátani a következő kérdést:
"Egyetért-e Ön azzal, hogy új jogszabálynak az érintettekre nézve hátrányos rendelkezését a jogszabály hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozóan ne lehessen alkalmazni?" Az már szinte mellékesnek tekinthető az Alkotmánybíróság indoklásában, amely a még hatályban lévő, illetve a még életbe nem lépett alkotmány egymásnak ellentmondó passzusaira hivatkozik.
Az MSZP szerint, ahogy a visszamenőleges hatályú törvénykezés, úgy a jelenlegi döntés is tovább rontja a jogbiztonság helyzetét hazánkban, további megélhetési bizonytalanságot okoz az emberek számára. Megerősíti azt a sokak által az Alkotmánybíróság és általában a demokratikus intézmények működéséről az elmúlt másfél évben kialakult benyomást, amely átpolitizálásukra vonatkozik.
Magyar Szocialista Párt
2011. december 07. 12:00
Akiknek nem hátrányos a visszamenőleges hatályú törvénykezés
Az Alkotmánybíróság szerint a végkielégítésekre vonatkozó 98 százalékos, visszamenőleges hatállyal kivetett különadó nem értelmezhető egyértelműen hátrányosan - legalábbis ez a következtetés vonható le az Alkotmánybíróság minapi döntéséből, amelyben a taláros testület elutasította az MSZP népszavazási kezdeményezését többek között a "hátrányos" szó értelmezési problémája miatt.
