Az immár tíz magyar ügyben is vizsgálódó Velencei Bizottság (VB) pénteki ülésén fogadja el azt a jelentést, amely elismeri, szükség volt a magyar igazságügy reformjára, beleértve a bírók jogállásáról és javadalmazásáról és a bíróságok felépítéséről és adminisztrációs rendszeréről szóló törvényeket. Egyúttal jelzi, hogy vannak jó elemek is az átalakításokban, viszont nyomatékosan felhívja a figyelmet, hogy a reformok egésze az igazságügy függetlenségét fenyegeti. Többek között ezt tartalmazza a hvg.hu birtokába került jelentéstervezet.
A fő gondot a VB az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökének kezében koncentrálódó túlzott hatalomban látja, aki egy személyben hozhat döntéseket. Véleménye szerint nincs még egy olyan tagállama a 47 országot számláló nemzetközi alap- és emberjogi szervezetnek, ahol ennyire fontos hatalmak kerültek egy kézbe, beleértve a bírák és vezető igazságügyi tisztviselők kiválasztását. Ezért az, hogy az OBH vezetőjét a miniszterelnök választja ki, nem nyugtatja meg a Velencei Bizottságot. Kifogásolják továbbá a rendkívül hosszú, kilencéves mandátumát és azt, hogy megválasztását nem konzultálják meg a vezető bírói testület tagjaival, akik ráadásul nem is rendelkeznek semmilyen használható kontrollal az OBH vezetője felett.
Azt is kifogásolja a szervezet, hogy Handó Tünde OBH-elnöknek erős hatalma van a bírók kinevezésében. Nem megfelelő a vélemény szerint a bírókra vonatkozó ismétlődő próbaidők alkalmazása, és a durva következmények, ha egy bíró visszautasítja szintén az OBH vezetője által eldöntött áthelyezését. Komolyan aggódik végül a VB az OBH elnökének azon joga miatt, hogy saját hatáskörében dönthet az ügyek áthelyezéséről más bíróságokra.
Szemben Európával
Ez alapján a szervezet arra jutott, hogy a reform alapvető részei nemcsak ellentétesek az igazságügyre és különösen annak függetlenségére vonatkozó európai standardokkal, de az Európai Emberjogi Konvenció tisztességes eljáráshoz való jogról szóló hatodik cikkelyével is.
A jelentés megjegyzi, hogy már az új alkotmányról szóló véleményükben reményüket fejezték ki, hogy az ajánlásokat figyelembe veszi az Orbán-kormány. Erre egyébként nyomatékosan felhívta a magyar kormány figyelmét az unió alapjogi biztosa, Viviane Reding, és szintén erre szólított fel az Európai Parlament határozata. A VB továbbra is azon az állásponton van, hogy az igazságügy függetlensége, beleértve a vonatkozó törvényekbe beépített fékek és ellensúlyok rendszerét is, szükségessé teszi a törvények mellett az alkotmány módosítását is. Végül a Velencei Bizottság kijelenti, kész továbbra is segíteni a magyar kormányt a rossz intézkedések kijavításában.
Az ajánlás azért is különösen kellemetlen Orbán Viktor kormányának, mert a kormányfő március 15-i beszédében éppen azt mondta, hogy kiáll az alaptörvény mellett, és nem hagyja, hogy mások beleszóljanak.
Az egyházügyi törvényt is módosítani kellene
A Velencei Bizottság szintén elfogadja az egyházügyi törvényről szóló jelentést is, amelyben úgy fogalmaznak, hogy a törvény ugyan alapjaiban megfelel a vallásos gondolati szabadság európai alapelveinek, viszont számos eleme nincs összhangban a nemzetközi standardokkal. Mint írták, a jogszabály ugyanis számos önkényes feltételt támaszt a egyházként való elismeréshez, ráadásul a Velencei Bizottság az egyházak elfogadásának gyakorlatát mindenképpen felülvizsgálná. Kifogásolja a vélemény, ahogy minden átmenet nélkül hirtelen több száz egyház veszítette el egyházi státuszát, amely nehezen egyeztethető össze bármilyen nemzetközi normavilággal. A jogászok továbbá diszkriminatívnak tekintik az el nem ismert egyházakra vonatkozó, a törvényben meghatározott bánásmódot is. A Velencei Bizottság ezért az egyházakról szóló törvény módosítását is elvárja a magyar kormánytól.
További, az Európa Tanácsban vizsgált magyar törvények
A Velencei Bizottság és az Európa Tanács szervezetei az eddigi nyolc helyett immár tíz kérdésben vizsgálódnak. Eszerint az első körben vizsgált igazságügyi reform, az egyházügyi és a választási törvények, valamint a második körben kifogásolt információs szabadságról, alkotmánybíróságról, az ügyészségről, a kisebbségekről és a családvédelemről szóló rendelkezések mellett immár a médiatörvényt és az Alaptörvényhez fűzött átmeneti rendelkezéseket is górcső alá veszik.
Utóbbi kettő közül a médiaszabályozást az Európa Tanács (ET) jogi szolgálata vizsgálja. Az alkotmány átmeneti rendelkezései - amelyeket 2011 karácsonya előtt rohamtempóban fogadott el a magyar parlament és egyebek mellett a rendkívüli adó kivetését, a szocialistákat a korábbi kormányzati lépésekért bűnösnek kikiáltó passzusokat és az új alkotmányba rögzített eladósodottsági plafont két évre kiiktató kitételt tartalmazzák - vizsgálatát is kérte Navracsics Tibor igazságügy miniszter. Igaz, nem önként, forrásunk szerint az ET jelezte, amennyiben nem kéri önként a magyar kormány, ők indítják meg a vizsgálatot.
Az átmeneti rendelkezéseket egyébként Szabó Máté ombudsman is megtámadta az Alkotmánybíróságnál. Szerinte ugyanis törvénytelenek ezek a passzusok, mivel a régi alkotmány nem tette lehetővé alkotmányerejű rendelkezések elfogadását, miközben ezeket még annak érvénye alatt fogadta el a magyar parlament.
Változó ütemezés
Brüsszeli és hazai forrásaink szerint is jelentős változás állt be a dossziék vizsgálatának időzítésében és sürgősségében is. Informátoraink szerint a korábbi bizakodó légkör, amelyben az Európai Unió és az ET is gyors megoldást és kompromisszumkész magyar kormányzati hozzáállást remélt, elpárologni látszik. Emellett komoly aggodalmakat váltottak ki mind Brüsszelben, mind a strasbourgi székhelyű ET-ben a konzultáció nélkül, átláthatatlan módon előkészített a törvények és az alkotmány elfogadásának körülményei. Szintén aggódnak amiatt, hogy a döntések összességüket tekintve a jelenlegi kormány bebetonozását segítik az ellenzék és a civil szféra kárára. Emiatt átfogóan fogják vizsgálni a Fidesz tavalyi törvényalkotási hullámának hatásait.
Ezt erősíti, hogy a hvg.hu-nak nyilatkozó, az ET plenáris ülésein az MSZP színeiben Magyarországot képviselő Harangozó Gábor parlamenti képviselő szerint egyre valószínűbb, hogy csak az októberi ET-ülésen döntenek mind a tíz dosszié ismeretében arról, elinduljon-e a monitoring eljárás Magyarország ellen. Harangozó szerint mivel az unióhoz már csatlakozott tagállam ellen eddig soha nem indult az emberi és alapjogok súlyos megsértése esetén kezdeményezhető eljárás, egyedi esettel állnak szembe a szakértők, emiatt "nagyon óvatos megközelítést követel tőlük a feladat". A volt EP-képviselőként európai ügyekben jártas honatya szerint azonban bizalomkeltő, hogy az érintett nemzetközi szervezetek, így az EBESZ, az ET, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU rendkívül szorosan együttműködnek Magyarország ügyében.
Szerző: Folk György / Brüsszel
