Államosítás, ügyészség, családi gazdálkodók - Országgyűlés

Kétséges az iskolaátadás megvalósíthatósága

Lukács Zoltán az iskolák államosításáról beszélt, és egy betörőpároshoz hasonlította a kormányt, amellyel felbolydulást váltott ki a kormánypárti frakciókban. Kövér László házelnök azzal intette csendre az érintetteket: "a demagógia a szólásszabadság része, ezért hallgassák türelemmel a képviselőt". Erre a szocialista padsorokból kiabáltak be a politikusok, mire Kövér László az ülésterem elhagyására kérte Nyakó Istvánt, közölve a szocialistákkal: ha nem viselkednek tisztességesen, megvonja tőlük a szót. Nyakó István a helyén maradt.

Lukács Zoltán ezt követően úgy folytatta: a kormány másfél hónap múlva mintegy háromezer iskolát kíván átvenni, a folyamat pedig 1,5 millió diákot és 120 ezer pedagógust érint. Ennek ellenére még nem tudható, elvégezhető-e az intézményátadás, elegendő-e arra a forrás. Az erre hivatott intézmény szerinte nem fogja tudni ellátni az ezzel kapcsolatos feladatokat.

Ennyit érnek a kormánynak a családi gazdálkodók?
    
Gőgös Zoltán, MSZP-s képviselő interpellációjában egy szeghalmi földügyről számolt be, amelyben egy gazdálkodó a korábbi kormány pályázata alapján, három évvel ezelőtt 128 hektár földet kapott, valamint két éve használta az ennek szomszédságban lévő területet is, és mindkettőre "lineár" öntöző berendezést telepített. Az egyik földterületet azonban most újra megpályáztatta a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, amely arról tájékoztatta a családot múlt héten, hogy jobb ajánlatot kapott, ezért elveszi tőlük a föld egy részét - tette hozzá a politikus, aki arra figyelmeztetett, hogy az öntöző rendszer működése is ellehetetlenülhet ebben a helyzetben.  

A szocialista képviselő az ügy felülvizsgálatát sürgette, és azt kérdezte, hogy valóban ennyit érnek a kormánynak a családi gazdálkodók?  

Ki a felelős a kiotói kvótaegységek értékesítésének elmaradásáért?

Szabó Imre azt mondta, hogy nagyon jelentősen megnőtt azon családok száma, akik nem tudják kifizetni a rezsiköltségeket, és hosszú ideje hátralékokkal küzdenek. Mint kifejtette: a kormányváltáskor közel 155 millió kiotói kvótaegységet adtak át, és szerinte az elmúlt 30 hónapban e téren felelőtlen, hanyag gazdálkodás folyt. Az átadáskor 1,2 milliárd euró értékű kvótavagyont adtak át, amelynek akkori árfolyama 330 milliárd forint volt. Mára az eladható egységek értéke 22 milliárdra olvadt, az értékvesztés 310 milliárd forint - jegyezte meg, hozzátéve: ez az összeg mintegy 300 ezer otthon teljes hőszigetelésére, és az energiaszámlák közel 80 százalékkal lennének alacsonyabbak. Azt kérdezte, hogy ki a felelős az értékesítések elmaradásáért?

Még drágább lehet a temetkezés?

Simon Gábor arról beszélt, hogy a temetkezés terén rendkívül ellentmondásos helyzet van, és jelentős tehernövekedést eredményezhet az önkormányzatoknak és a családoknak egyaránt a kormánypártok társadalmi vitára bocsátott elképzelése.

A temetés végösszege akár 300-400 ezer forint is lehet - jegyezte meg, és kitért arra a javaslat azon passzusára is, miszerint a családtagoknak közjegyző előtt tett nyilatkozatához kötnék a hamvak kiadását. Az ellenzéki politikus azt kérdezte, előfordulhat, hogy még drágább lesz a jövőben a temetkezés?

Mikor rendezik a nyugdíjazott bírák ügyét?

Az azonnali kérdések sorát nyitó Tóbiás József a 62 évesen nyugdíjba küldött bírákról beszélt. Hangsúlyozta, hogy az Európai Bíróság döntése szerint diszkrimináció, ha valakit életkora alapján ér hátrányos megkülönböztetés.

A képviselő azt kérdezte, hogy mikor nyújtják be azt a jogszabályt, amelyik ezt a törvénytelenséget rendezi.

Mi folyik az ügyészségen?

Harangozó Tamás a legfőbb ügyészt kérdezve azt mondta: sajtóhírek szerint egy a Központi Nyomozó Főügyészség  által felügyelt büntetőeljárások során a nyomozó hatóság fenyegetéssel próbálja nyilatkozatok megtételére bírni a gyanúsítottakat.

Mit tesz a kormány a tranzakciós illeték áthárítása ellen?

Tukacs István a költségvetési bizottság adótörvényekhez benyújtott módosító csomagjával kapcsolatban azt mondta: a kormány ezzel beismerte, hogy a tranzakciós illetéket kiterjeszti a bankkártya-műveletekre, a jutalékos ügyletekre, a devizaváltásra. Szerinte a pénzintézetek ezt át fogják hárítani a lakosságra.

Ki finanszírozza a taneszköz-beszerzést az államosítás után?
    
Tóth József azután érdeklődött, hogy az államosítás során mi minősül taneszköznek, hogyan történik beszerzésük és finanszírozásuk. A köznevelési törvény szerint a működtető feladata a szükséges eszközök, taneszközök megrendelése, pótlása és raktározása - jegyezte meg, kiemelve: a technikai részleteket szabályozó törvény nem tartalmazza a taneszköz, a technikai eszközök fogalmának meghatározását.