2011. október 05. 17:09

Ami kimaradt a Balsai-jelentésből

Az emberi jogi bizottság mai ülésén megtárgyalta a Balsai-jelentést. A jelentés időközben hivatalos kormányzati előterjesztéssé változott: az Alkotmánybírósággal jutalmazott Balsai István helyett a Belügyminisztérium államtitkára képviselte a dokumentum politikai prekoncepcióját és durva egyoldalúságát.

Az államtitkár nem tudott vagy nem akart felelni következő kérdéseinkre:

1. Miért maradtak ki a jelentésből azok a dokumentumok, adatok, felvételek, amelyek szerint a rendőri vezetők folyamatosan tájékoztatták a Fidesz rendezvényének szervezőit, hogy az Alkotmány utcából jövő engedély nélküli demonstrálók áttörték a rendőri sorfalat, és szándékosan az Astoriánál összegyűlt békés és törvényes megmozdulás résztvevőihez akarnak csatlakozni? Miért nem mondták be ezt követően a színpadról, hogy akik a Deák tér felé távoznak, összeütközésbe keverednek? Miért nem használta fel a Balsai-jelentés a 2006 őszi parlamenti bizottsági ülések nyilvános jegyzőkönyveit, amelyek rögzítették: Nyitrai Zsolt és Varga Szilvia szervezőket a veszélyről tájékoztatták? Ugyan e jegyzőkönyvek szerint Lázár János (akkor bizottsági elnök) a főkapitánnyal egybehangzóan maga is beszámolt arról: a nap folyamán többször beszélt Bene főkapitánnyal, aki az egyik telefonbeszélgetésben informálta, hogy az Astoria felé haladó randalírozó sokaságot sikertelenül próbálták két órán át feltartóztatni. Ugyanezen az ülésen az egyik fideszes képviselő azzal védte meg a saját közönségüket nem tájékoztató szervezők magatartását, hogy ha pontos információt adnak arról, mi történik pár száz méterrel arrébb, a békés ünnepség résztvevői még inkább arra indulnak el. Miért nem derül ki a Balsai-jelentésből, hogy a szervezők döntéséről tudott-e a helyszínről távozó Orbán Viktor?

2. Miért állítja a Balsai-jelentés, hogy az engedély nélkül tüntetőket szándékosan nyomták az Astoria felé, amikor a jelentés más részei maguk
rögzítik, hogy a rendőrség a József Attila utca magasságában sorfallal próbálja feltartóztatni a randalírozókat? Ugyanez a jelentés rögzíti azt is,
hogy az oszlatási parancsot csak akkor adták ki, amikor a rendőröket tankkal támadták meg. Miért állítja a jelentés, hogy az oszlatási parancsot nem volt helyes kiadni, és ennek híján milyen szakmai megoldást tartottak volna helyesnek pl. az évfordulóra Budapestre érkezett állam- és kormányfők közeli szállodáinak védelmére? Miért nem tartalmazza a jelentés azokat a rendőrségi hangfelvételeket, amelyek a 2006-os bizottsági jegyzőkönyvek szerint tanúsították a két tömeg minden áron való szétválasztására vonatkozó parancsokat?

3. Miért feküdt a jelentés félévig a miniszterelnök asztalán, és miért csak most, Magyarország uniós elnökségének lejárta és Balsai István alkotmánybíróvá való kinevezése után látta el kézjegyével?

Az MSZP álláspontja szerint az erőszak törvénytelen alkalmazóinak - legyenek akár a durva túlkapásokat elkövető rendőrök, akár a 319 sérült rendőr megtámadói - törvény előtt felelniük kell. Alapos vizsgálat szükséges ahhoz is, hogy miért bizonyult a rendőrség erőtlennek, milyen intézkedések és eszközök szükségesek a jövőben annak biztosítására, hogy a rendőri intézkedések törvényesek és arányosak legyenek, és az állampolgári jogokat mindenképpen tiszteletben tartsák. A Balsai-jelentés azonban nem erre törekszik. Politikai prekoncepciót kíván szolgálni, amelyben csupán a politikai ellenfelek kiiktatása a cél.

Lendvai Ildikó,
az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság tagja,
országgyűlési képviselő