Gurmai Zita elmondta, hogy meg kell szüntetni az újratermelődő egyenlőtlenségeket és az elnyomást, mely a nőket sújtja. Ennek kapcsán beszélt arról is, hogy milyen szűk keretek közé szorult a család fogalma hazánkban, s hogy a kormánypártiak szemében számtalan szereteten alapuló életközösség nem minősül családnak.
Ezután a nagy port kavart fideszes országgyűlési képviselő esetére hívta fel a figyelmet, aki feltehetően súlyosan és hosszú ideig bántalmazta élettársát. A képviselőasszony hozzátette, hogy sajnos nem egyedi az eset, hiszen a KSH adatai szerint Magyarországon 2011-ben 3269 esetben jelentettek párkapcsolati erőszakot.
„Úgy gondolom, hogy ez erősebben jellemzi társadalmi viszonyainkat, mint hogy kivételként tekinthetnénk rá. A családon belüli erőszak ugyanis csak a szélsőséges megjelenései formája annak a társadalmi struktúrának, amelyben a nők el vannak nyomva.” – vélekedett az európai parlamenti képviselő, aki szerint a családon belüli erőszak a jéghegy csúcsa a patriarchális társadalomban.
Több okozati tényezőt is kiemelt, mint például az oktatási rendszer nem megfelelően használja a nemi képeket már kisgyermekkortól kezdődően, továbbá a törvényhozás is nehezíti a helyzetet. A gyermekgondozási segély két évről háromra való felemelése a gyermeket vállaló nők kiesését eredményezi a munkaerőpiacról.
„Ehelyett egy olyan felállásra lenne szükség, amelyben mind az anyukat, mind az apuka érdekelt abban, hogy időt töltsön gyermekeivel és a háztartási munkából párjához hasonló mértékben kivegye a részét” – fogalmazott Gurmai.
Kiváló európai példát is felhozott: Svédországban a gyes egy részét csak az apák vehetik igénybe, különben a család elesik a szabadidő és anyagi juttatás megfelelő részétől. A családon belüli egyenlőség ugyanis alapja a társadalmi egyenlőségnek. A törvény hatására a válások száma csökkent, a bérolló a nemek között 8%-ra mérséklődött.