Gurmai Zita emlékeztetett rá: az EU Szolidaritási Alapot 2002-ben azért hozták létre, hogy az unió pénzügyi segítséget tudjon adni a jelentős természeti katasztrófától sújtott tagállamainak.
Az EP-képviselő kiemelte a hosszú távú szemlélet fontosságát, és sürgette a tagállamokat, hogy valamennyi rendelkezésükre álló eszközt – beleérve az uniós pénzügyi támogatásokat is – használjanak fel árvízvédelmi rendszereik fejlesztésére. Gurmai Zita szerint a tagállamoknak a jövőben – a kétoldalú segítségnyújtás helyett – teljes mértékben ki kellene használni az EU polgári védelmi mechanizmusát is, amely rövid időn belül eszközöket és felkészített csapatokat tud a katasztrófa által sújtott tagállamok rendelkezésére bocsátani.
„A tudományos kutatások a következő évtizedekre még nagyobb árvizeket és pusztító viharokat vetítenek előre Európában. Fontos ezért, hogy az európai intézmények és a tagállamok készen álljanak az azonnali segítségnyújtásra és az együttműködésre, ha az szükségessé válik” – zárta hozzászólását az EP-képviselő.
Árvizek: gyors uniós segítségre és európai szintű együttműködésre van szükség
„Miközben a közép-európai tagállamoknak soha nem látott árvízzel kellett szembenézniük, kiderült: az Európai Unió Szolidaritási Alapjának forrásai erre az évre teljesen kimerültek. Ez is azt támasztja alá, hogy nagyobb rugalmasságra van szükség az uniós költségvetésben” – hangsúlyozta dr. Gurmai Zita európai parlamenti képviselő a közelmúltbeli közép-európai árvizekről rendezett vitához benyújtott hozzászólásában.
