Burány Sándor még csütörtökön írta meg levelét, amelyben azt kérte, a KT vizsgálja meg a hitelszerződés körülményeit és hatását a magyar gazdaságra, különös tekintettel az államadósságra. Kérését azzal indokolta, hogy nagy horderejű ügyről van szó, amelyről csak a tanács véleményének ismeretében lehet döntést hozni.
A kormány állításával ellentétben az államadósság már ma sem csökkentő, hanem növekvő pályán van – utalhatott például az Államadósság Kezelő Központ friss jelentésére, amely szerint az államadósság mára a GDP 85%-át is elérhette. (Összehasonlításul: 2010 tavaszán még „csak” 79,6%-on állt a mutató.)
Bár „a kormány szeret kapkodni”, az MSZP azt javasolja a kormánynak, hogy halassza el a hétfői zárószavazást a paksi hitelszerződés ügyében - hangzott el a vasárnapi fővárosi sajtótájékoztatón. „Számunkra teljesen világos, hogy ez a 3 ezer milliárd forint (…) növelni fogja az államadósságot” – mondta – hozzáfűzve, hogy egy ilyen ügyben "kapkodó, elhamarkodott" döntést nem hozhat a parlament.
