Az állam mindenekfelett

A teljes intézményrendszer állami  fenntartásba vételéhez -és a jelenlegi színvonalon, jelenlegi bérkondíciók megtartása melletti -, működtetéséhez több mint háromszáz milliárd forintot kell hozzátenni az ez évben közoktatási jogcímen a helyi önkormányzatoknak átutalt valamivel több, mint négyszáz milliárd forinthoz. Szükség van még az átadás-átvétel lebonyolításához az állami hivatali rendszer járási szintű kiépítésére, amely további forrásokat igényel, s amely munka még el sem kezdődött.

Az államosított iskolarendszeren keresztül nemcsak az elsajátításra váró, az állam által fontosnak és kívánatosnak tartott ismeretek közvetítésére van lehetőség, hanem az állam által elvárt magatartásminták legszélesebb körű terjesztésére és befogadtatásának kikényszerítésére is mód van. E rendszer alkalmas arra is, hogy az állam kinevelje az ország vezetőit, és kizárja a tudáshoz vezető útról azoknak a csoportoknak a gyermekeit, akik nem tartoznak a kiváltságosok körébe. Az országgyűlés képviselő¬ polgármester tagjai már belátták, hogy sokkal kevesebb lesz a dolguk a településen, ha nem kell bajlódniuk a közszolgáltatások szervezésével, és átengedik azt az államnak.

A végrehajtáshoz szükséges jogi keretek adottak, mivel az Alaptörvény – ellentétben az Alkotmánnyal -nem szól a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogáról, a helyi önkormányzatok tulajdonának védelméről. Éppen ellenkezőleg: az Alaptörvény nemzeti vagyonnak nyilvánította A többi már gyerekjáték. A hivatal javaslatára a miniszter kinevezi az iskolaigazgatókat. Az iskolaigazgatók pedig elvégzik a pedagógusok és más alkalmazottak szükség szerinti cseréjét, elbocsátását. Az iskolaigazgató nem marad támasz nélkül e feladatok végrehajtásában. Az állami szakfelügyeleti rendszer, katolikus iskoláktól átvett -etikai szabályzatban meghatározott munkahelyi és azon kívül elvárt magatartási, erkölcsi szabályok A gyermek neveléséhez kellő időt biztosít az állam. Három éves kortól óvodába kell járnia a gyermeknek. Az általános iskolában pedig bevezetik a reggel nyolctól délután ötig tartó egésznapos iskolát. Ez az időszak elégséges ahhoz, hogy minden gyermek megtanulja az Alaptörvény lényegét: „Mindenki felelős önmagáért...”. Miután a tankötelezettség határát tizennyolc évről leszállítják tizenöt vagy tizenhat évre, ez a módszer megoldja a kezelhetetlen tanulók kiszűrését a középfokú iskolából.

A Széll Kálmán tervből kiolvasható a gimnáziumi tanulói létszám negyvenszázalékos csökkentése és az a szándék, hogy a korosztály ötven százaléka a szakiskolában váljon alkalmassá a fizikai munkára. Újra lehet majd szóbeli vizsgákat szervezni és döntő szerepet kap a tanulói továbbhaladás eldöntésében egy, az állam által szervezett mérés eredménye s.Akik nem feleltek meg a középiskolai felvételi követelményeknek, azok a hároméves, túlnyomó részt szakmai gyakorlatra épülő szakképzésben tanulhatnak tovább.A felsőoktatásba való belépés előfeltétele a sikeres nyelvvizsga és a sikeres felvételi vizsga lesz. A szakközépiskolába járóknak megnehezedik a dolguk, mivel visszaáll a régi rend, nem az érettségi után készülnek fel a szakmai vizsgára, hanem egyidejűleg sajátítják el az érettségi és a szakmai vizsga letételéhez szükséges követelményeket. A szülő kénytelen részt venni ebben a folyamatban. A szülő ugyanis köteles gyermekét beíratni az óvodába, az iskolába, köteles gondoskodni arról is, hogy gyermeke eljusson oda, továbbá arról is, hogy felkészüljön az órákra. A pedagógusok jó része még elégedett. A pedagógusok jó része bizakodó: nem öt teszik lapátra, hiszen a kormánypártnak adta a kopogtató céduláját, s szerez majd igazolást arról is, hogy részt vesz a vasárnapi miséken. A pedagógus egy része most kezd aggódni: érzékeli, hogy a közeljövőben nem lesz béremelés, és érzékeli azt is, hogy munkaterhei ennek ellenére növekedni fognak.