Majdnem egy éve próbálja az MSZP a parlamentben is kideríteni, miért nem kerülhet napirendre mihamarabb Svédország NATO-csatlakozása. Tüttő Kata emlékeztetett, a kormány ezt folyamatosan változó indoklással magyarázta. Először az ügy fontosságát kérdőjelezték meg, majd időhiányra hivatkoztak. Ezt követően januárra tűzték ki a ratifikáció időpontját, ekkor pedig a Fidesz-frakció egyet nem értésére hivatkozva tolták tovább a tárgyalás időpontját. „Egyik hazugságból estek a másikba ezzel kapcsolatban” – összegezte az MSZP-s főpolgármester-helyettes. A kormány azonban egyszer sem adott választ arra, hogy a csatlakozás késleltetése hogyan szolgálja Magyarország érdekeit, tette hozzá.
A háborúban annak van érdeke, akinek fegyvergyára van, a háttérben pedig fegyvergyártáshoz köthető cégekben vásárolnak részt olyan üzletemberek, akik a Fidesz holdudvarához köthetők, figyelmeztetett az MSZP alelnöke. Ezek az emberek a háborús konfliktusokon, az emberek szenvedésén nyerészkednek.
A kormány valószínűleg nem számol uniós pénzekkel, Budapestnek pedig már komoly tapasztalata van arról, hogy milyen következményei vannak annak, amikor az állam maga alá von EU-s forrásokból megvalósuló beruházásokat, mondta el Tüttő Kata. Azzal kapcsolatban, hogy többé nem lesznek egyszereplős közbeszerzések emlékeztetett, ezt a kormány kicsiben már kipróbálta. Az összes víziközmű beruházásra, melyre az unió adott pénzt, azt abból kell megoldani, hiszen a kormány nem biztosít pénzt. A kormány azonban olyan esetekben, ahol a főváros egy fideszes vezetésű kerületben szeretett volna felújítást elvégezni, addig húzta az időt, ameddig egyszerűen már nem lehetett megvalósítani a projektet. Az államtól tették függővé ezeket a beruházásokat is. Emiatt az államosítás miatt tehát esett már el uniós forrástól a főváros, most pedig ezt terjesztette ki a kormány gyakorlatilag mindenre. A főpolgármester-helyettes kiemelte, csatornákat szerettek volna kialakítani, nem lombkoronasétányt.
Azonban félő, hogy több tízmilliárdoktól fog elesni a jövőben a főváros az államosítás újabb lépése miatt, pedig ezekre a forrásokra komoly szüksége lenne Budapestnek. Csatornázásra, metróépítésre, szennyvíztisztítóra, vízkitermelésre, trolibuszra, villamosokra, energiahatékonysági beruházásokra fordítaná a támogatásokat a városvezetés. Azonban azáltal, hogy mindezt maga alá akarja vonni az állam, mindezek megvalósulása teljesen kétségessé válik.
Budapest számára eddig is kiemelten fontos volt, hogy a kormány nélkül is meg tud szerezni uniós forrásokat, melyeket jól tud elkölteni. Minden ellenszél ellenére a főváros tudott nyerni forrást energetikai korszerűsítésre, lakhatási támogatásra. Azonban fontos kiemelni, hogy a kormány mindent megtesz azért, hogy az EU-s támogatások ne érkezzenek meg hazánkba, miközben a főváros csak egy lábon áll finanszírozás tekintetében, hiszen az összes befizetett adóforintot elszívja a kormány Budapesttől, így csak az uniós pénzekre támaszkodhat a főváros.
A Fudan-alapítványnak és az egyetem terveinek nyoma veszett, ezzel kapcsolatban Tüttő Kata emlékeztett, Budapest anno megegyezett Orbán Viktorral, miszerint a Fudan Egyetem helyén egy diákváros fog épülni, a magyar hallgatók lakhatásának megsegítésére. Ezt követően pedig már az volt a hír, hogy valakik megállapodtak arról, hogy kínai hitelből egy kínai egyetem fog épülni azon a területen, melyre korábban ígéretet tett a miniszterelnök, hogy diákváros lesz. A Fudan Alapítványba helyezett több tízmilliárdnyi közpénz pedig egyszerűen eltűnt, „elvesztette közpénz jellegét”, zárta mondandóját Tüttő Kata.
