mszp.hu | Belföld
2021. június 25. 15:37

Az egészségügyi dolgozók megfigyelése miatt Alkotmánybírósághoz fordulunk

Az egészségügyi dolgozók megfigyelése miatt Alkotmánybírósághoz fordulunk
Alkotmányjogi panaszt nyújt be az egészségügyi dolgozók megfigyelése miatt Dr. Szelényi Zoltán, az orosházi Dr. László Elek Kórház traumatológus főorvosa, az MSZP-Párbeszéd orosházi előválasztási jelöltje.

„Indokolatlan és félelemkeltő” az egészségügyi dolgozók új szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben az, hogy az egészségügyi dolgozókat és családtagjaikat az állam titkosszolgálati módszerekkel megfigyelés alá vonhatja - mondta Szelényi az Alkotmánybíróság épülete előtt az MSZP Facebook-oldalán közvetített online sajtótájékoztatón pénteken.

„Alkotmánysértőnek gondolom” – jelentette ki az orvos-közgazdász.

„Az állam ne türemkedjen be az egészségügyi dolgozók magánéletébe!” – tiltakozott, kiemelve: az egészségügyi dolgozókat a beleegyezésük nélkül figyelhetik évente három alkalommal, legfeljebb 30 napig.

„A családunk, a gyerekeink és mi magunk az állam kutató szemei elé kerülünk. Mindez indokolatlanul sérti a magánélethez fűződő jogainkat, ezért alkotmánysértőnek gondolom és gondolják a jogászok is” – mondta.

Az egészségügyi dolgozók megbízhatósági eljárás alá vonhatósága a rendvédelmi dolgozókéhoz hasonlatos – mondta el – „tehát alkotmányossági panaszt nyújtok be, és kérem a tisztelt alkotmánybíróságot, hogy vizsgálja felül a szolgálati jogviszonynak a megbízhatósági vizsgálatra vonatkozó passzusát”.

„Miért éppen az egészségügyi dolgozók megfigyelését kellett törvénybe iktatni?” – tette fel a kérdést, úgy folytatva: az államnak sokkal több teendője lenne az egészségügyben, a kórházak leromlott műszaki állapotát vagy a dolgozók elvándorlását nézve.

 „Alapjaiban rossznak” nevezte az egészségügyi dolgozókújszolgálati jogviszonyáról szóló törvényt, és sorolta egyéb hiányosságait: a mellékállások korlátozását, a szabadság csökkenését, a vezényelhetőséget.

Ezek „súlyosan hátrányosan érintik az egészségügyben dolgozókat” - jelentette ki.

Arra is rámutatott: a törvényt márciusban úgy fogadta el a kormánytöbbség, hogy előzetesen nem egyeztetett sem a szakmával, sem a politikai szervezetekkel.

Alkotmányjogi panasszal egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet élhet.