mszp.hu | Belföld | Oktatás
2024. március 21. 10:13

Az egyetemi modellváltásnak nincsenek előnyei

Az egyetemi modellváltásnak nincsenek előnyei
Meg kell kezdeni a tárgyalásokat a felsőoktatásban dolgozók béremeléséről, valamint felül kell vizsgálni az alapítványi modell működését, melynek nincs előnye, viszont nőtt a bürokrácia általa, és nem lett jobb az oktatás minősége sem – erről beszélt Hiller István, korábbi oktatási- és kultuszminiszter, az MSZP országgyűlési képviselője a szerdai Egyenes Beszédben. A műsorban az is szóba került, hogy totális központosítás jöhet a magyar kultúrában.

A felsőoktatási dolgozók nem csupán a magasabb bérekért emelték most fel a hangjukat, hanem az ágazat egyéb problémáira is szeretnék felhívni a figyelmet. A BME egyetemi docense úgy fogalmazott: „rájöttünk, hogy az egyetemeken is nagy disznóól van, és magunknak kell tenni valamit magunkért”.

Ha kitekintünk egy kicsit az országhatáron, vagy inkább a kontinensen túlra, akkor láthatjuk, hogy a gyerekek egy tudásalapú versenyben élnek, ha valaki tehetséges és szorgalmas, ha hajt, ha megszerzi a tudást, akkor neki is, valamint a közösségének is jobb élete lesz – ezért fontos itthon is az oktatás helyzetéről folyamatosan beszélni Hiller István szerint.

Ma az ELTE-n egy egyetemi tanársegéd fizetése bruttó 386.000 forint, azaz nagyjából 280.000 forintot visz haza. Ha egy ötödéves diák kikerül az egyetemről, és elmegy mondjuk egy jónevű gimnáziumba tanítani, egy év múlva többet keres, mint egykori egyetemi oktatója – hívta fel rá a figyelmet a volt oktatási miniszter.

Az MSZP politikusa szerint az ELTE, a BME és a Liszt Ferenc Zeneakadémia több kutatója, oktatója ott van a világ tudományos közéletében. Az ilyen tudósok követelését meg kell hallani a legnagyobb politikai hangzavarban is. Ráadásul nem egyszerű bérkövetelésről van szó, hanem ebben a három intézményben még nem hajtották végre az egyetemi modellváltást. Hiller István az egyetemi modellváltás intézményét sosem fogja elfogadni, nem érti, hogy nevezheti magát nemzetinek egy olyan kormány, ami még a dohányboltra is kiírja, hogy nemzeti, ugyanakkor a vidéki tudományegyetemeket pedig kiadja a kezéből. „Ha átálltál erre a modellre adunk pénzt, ha nem álltál át, akkor meg nem adunk”, ez okozza a bérek közti különbségeket az egyetemi tanárok fizetései között.

Ha igaz az, hogy egy tudásalapú világban élünk, akkor azok a fiatalok, akiknek 40 évesen a vállukon kellene vinni az országot, azok a fiatalok fognak kapni a világ különböző pontjairól ajánlatokat.

A modellváltás előnyeit nem látom. Azt látom, hogy egyre nagyobb a bürokrácia, újabb bürokratikus intézmények jönnek létre, melyek ellátják azt az igényt, amit egy új szervezet megkíván. Nem látom a színvonal emelkedését, ugyanakkor látom, hogy számos uniós programból kimaradnak – mondta Hiller István. „Kimondottan rossznak tartom, ha valaki annak örül, hogy ezekben a programokban a magyar diákok nem vehetnek részt. A kormány kötelessége, hogy helyreállítsa ezt. ”

A műsorban szóba került, hogy totális központosítás jöhet a magyar kultúra minden területén. Hiller István szívesen vitázna a kérdésről, nem azért mondana nemet egy ilyen új kulturális törvényre, mert ellenzéki. Egyetért például Demeter Szilárddal abban, hogy nem egyes intézményeket kell nézni, hanem a magyar kultúra egészét, és abban kell megtalálni az egyensúlyt. Ennek az egyensúlynak egy demokratikus országban a kulturális minisztérium a feltétele. Amit a kormány itt létre akar hozni, az nem egyensúly, hanem „kulturális grófságok” egymás mellettisége. A szocialista politikus szerint erre a központosításra azért van szüksége most a kormánynak, mert nincs elég pénz a költségvetésben erre a területre.

Kapcsolódó párttagok