Az egyházügyi törvényt is kifogásolja az ombudsman

Szabó Máté igen aktív 8 hónapon van túl, az utóbbi két hét során például négyszer fordult az Ab-hoz.

A döntéshozóknak a jogállami mércéhez kell tartaniuk magukat, a jogállamnak nyitnia kell a polgárok felé, az ehhez szükséges polgárbarát jogértelmezés képviselete pedig az ombudsman feladata - nyilatkozta Szabó Máté. Az alapvető jogok biztosa az MTI-nek hozzátette: indokoltak azok a nagy horderejű változtatások, amelyek az államélet több területén zajlanak, de a döntéshozóknak mértéket kellene tartaniuk. Az ombudsman szerint a politika, a jogalkotás az új, fenntartható rendszerek kialakítására törekedve sem hagyhatja figyelmen kívül a jogbiztonság követelményeit. Szabó ugyanakkor elismerte, ő és hivatala nincsenek minden egyes alkotmánybírósági beadvány esetén meggyőződve a sikerről. Ennek nemcsak az az oka, hogy az Ab összetétele és a vonatkozó szabályok jelentősen megváltoztak, a testület határozataiból pedig érezhető, hogy a korábbi, konszenzusra törekvő döntéshozatali folyamatot felváltotta a megosztottság nyílt felvállalása, de eltérő a két intézmény - az ombudsman és az Ab - szerepfelfogása is. Szabó szerint az Ab jó értelemben vett elitista testület, az ombudsman ezzel szemben hivatalból "polgárbarát", az erős intézményeket a gyengék jogai felől szemléli, így elfogult a polgárok iránt.

Az alapvető jogok biztosa szerint például több ponton is ellentétesek a hatalommegosztás elvével, a tisztességes eljáráshoz való joggal, valamint jogorvoslathoz való joggal az egyházak elismerését szabályozó törvényi rendelkezések, épp ezért Szabó Máté több vallási szervezet kérelmének eleget téve, a jogszabály elemzése után tegnap az Ab-hoz fordult. Ismert, hogy a tavaly nyáron elfogadott egyházjogi törvényt az Ab közjogi érvénytelenségre hivatkozva tavaly december 19-én megsemmisítette, ám az Országgyűlés december 30-án elfogadta az új, szinte azonos tartalmú szabályozást, amely január 1-jén hatályba is lépett. Az ombudsman azonban alaptörvény-ellenesnek, pontosabban a hatalmi ágak megosztásának alkotmányos alapelvét sértőnek találta, hogy a jogszabály az Országgyűlés egyedi döntésétől teszi függővé az egyházi státusz megadását, ráadásul a döntéssel szemben nincs jogorvoslat.

Szabó Máté nem most először élt az új alaptörvény, illetve az Ab-ról és az ombudsmanról szóló sarkalatos törvényekben rá ruházott jogkörével az utóbbi 8 hónapban. Miután januártól megszűnt az úgynevezett actio popularis, magyarán nem fordulhat bárki, bármilyen alkotmányos ügyben az Ab-hoz, az ombudsmannak viszont van ilyen jogosítványa, az első félévben mintegy 200 különféle beadvány érkezett hivatalához magánszemélyektől, civil szervezetektől. Ezekből a kérvényekből eddig 12 alkotmánybírósági indítvány készült, Szabó hivatala ugyanakkor idén eddig már összesen 27 alkalommal fordult az Ab-hoz. Összesen 15, a korábbi ombudsmanoktól származó fenntartott indítvány mellett 12 új beadvánnyal is élt a testületnél, melyek közül összesen egyről döntött az Ab: megsemmisítette a felsőoktatási törvényhez kapcsolódó, hallgatói szerződésekkel kapcsolatos kormányrendeletet. Ugyanakkor elbírálásra vár még - a többi között - a köznevelési törvényre és a rokkantsági rendszer átalakítására vonatkozó indítványa, csakúgy, mint az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek jogállam-ellenességét megállapító márciusi beadványa is. Ismert ugyanakkor, hogy a Fidesz-KDNP már többször sietett kicselezni az ombudsmani jogorvoslatot, így például az alaptörvény első módosításával utólag alkotmányossá igyekeztek tenni az átmeneti rendelkezéseket.

Az ombudsman által az Ab-ra vitt ügyek

- Saját korábbi indítványok, amelyeket még az állampolgári jogok országgyűlési biztosaként nyújtott be
- Az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló sarkalatos törvény egésze a jogállamiság elvének súlyos sérülése miatt
- A jogi segítségnyújtásról szóló törvény egyes passzusai az esélyegyenlősség és a hatékony jogorvoslathoz való jog sérülése miatt
- A hallgatói szerződéseket szabályozó kormányrendelet az aránytalan jogkorlátozás miatt
- Az új szabálysértési törvény fiatalkorúak elzárásával és őrizetbe vételével kapcsolatos rendelkezései
- Jóri András volt adatvédelmi biztos alkotmánybírósági indítványainak megújítása a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez való jog sérülése miatt
- A nemzetiségi törvény egyes rendelkezései a nemzetiségek egyes alapvető jogainak sérülése miatt
- A médiatörvény egyes rendelkezései a Médiatanács elnökének megválasztásával, illetve a megbízatása megszűnésével kapcsolatos szabályok miatt
- A választási eljárásról szóló törvény egy rendelkezése az egyes jelöltek kampányra fordítható összege miatt
- Az új önkormányzati törvény egyes rendelkezései a közterületi magatartások szankcionálásának lehetősége miatt
- Az új családvédelmi és a családtámogatási törvények egyes rendelkezései, a családformák egyenjogúságának sérelme miatt (két egymással összefüggő indítvány)
- A cukorbetegek analóg inzulinhoz jutását szabályozó miniszteri rendelet egyes rendelkezései az egészséghez való jog és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának sérülése miatt
- Az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezései, mert sérti a tisztességes eljáráshoz, valamint a jogorvoslathoz való alapjogot
- A köznevelésről szóló törvény egyes rendelkezései a kellő felkészülési idő hiánya miatt
- A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény egyes rendelkezései a rokkantsági ellátórendszer jogállamellenes átalakítása miatt
- A szakképzésről szóló törvény egésze a kiszámítható jogszabályi környezet hiánya miatt
- Az egyházügyi törvény egyes rendelkezései, mert több ponton is ellentétesek a hatalommegosztás elvével és sértik a tisztességes eljáráshoz való jogot

B.I.M. / Népszava    

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=576457