mszp.hu | Belföld
2021. december 14. 15:01

Az ellenzék felsorakozik Karácsony népszavazási kérdései mögé

Az ellenzék felsorakozik Karácsony népszavazási kérdései mögé
Támogatást kért a Karácsony Gergely népszavazási kérdéseihez való aláírásgyűjtéshez Márki-Zay Péter az ellenzék előválasztáson megválasztott képviselőjelöltjei és jelenlegi képviselői társaságában a budapesti Kossuth téren tartott sajtótájékoztatón kedden.

Ehhez a két kezdeményezéshez fogunk mi valamennyien felsorakozni, amint az aláírásgyűjtő ívek rendelkezésre állnak, reményeink szerint már a holnapi napon” - mondta az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, szimbolikus jelentőségűnek nevezve küzdelmüket.

Ez az ellenzék teljes összefogásával kezdődött, „az önök által kiválasztott 106 jelölt” előválasztási győzelmével folytatódott, most pedig „egy népszavazási kezdeményezés következik és ezt követően a kormányváltás” – mondta.

Mindez annak a folyamatnak a része, melyben „megértettük mindannyian, akik itt állunk, hogy abból a mély gödörből, ahol Magyarország az Európai Unió legszegényebb, legkorruptabb és leghalálozóbb országa lett, kijárat nem jobbra és nem balra van, hanem csak felfelé” – jelentette ki.

Az első népszavazási kérdés az, „hogy a kínai kommunista migránsegyetemnek akarunk-e több pénzt adni, mint az összes magyar egyetemnek összeadva - amit Orbán Viktor tervez -, vagy pedig a magyar nemzeti érdekeknek megfelelően azon vidéki gyermekeknek, a mi gyermekeinknek a támogatására szeretnénk megfizethető lakhatást biztosítani, akik itt tanulnak a fővárosban” – mondta, hangsúlyozva: a Fudan Egyetem támogatásáról szóló törvényt vissza kell vonni, a Diákvárost meg kell építeni.

A másik kérdés a Covid alatt munkájukat vesztettek álláskeresési támogatásának 3 hónapról 9 hónapra emeléséről szól.

Márki-Zay kiemelte: mindkét kérdés az emberek valódi problémáival foglalkozik, egyben a szeretet, az összefogás, a szolidaritás és a gondoskodás kifejeződései.

Aláírásokat Budapest és a 23 megyei jogú város közterein, az összefogásban részt vevő pártok irodáin, ezen kívül valamennyi, a Parlament előtt felsorakozott ellenzéki képviselőjelöltnél és képviselőnél le lehet adni – közölte.

„Kérjük, hogy szánjanak önök is egy percet az életükből” az aláírásokra, „hogy ezzel kezükbe vegyék az ország sorsát, és ne hagyják, hogy ezt is ellopják önöktől!” – mondta.

Kijelentette: „Ha mi, az itt felsorakozott összefogott, egyesült ellenzék, áprilisban sikeresen leváltjuk ezeréves történetünk legkorruptabb kormányát, akkor végre nem a kiváltságos kevesek fognak gazdagodni, hanem valóban mindannyian szabadabban és jobban fogunk élni. Felemelkedést biztosítunk mindenkinek.”

Szintén a „rendszerváltás és kormányváltás” tétjének nevezte, hogy „Magyarország egy gyűlölködő országból végre szeretemország legyen”.

Mint mondta, együtt vallják: ahogy a sötétséget sötétséggel nem lehet legyőzni, csak világossággal, ugyanúgy a gyűlölködést sem lehet gyűlölködéssel, csak szeretettel legyőzni.

Hitet tett az euroatlanti elkötelezettség mellett: „Mi nem egy kipcsak kultúrához tartozunk, mi nem Putyin elnök Oroszországa, Erdogan Törökországa vagy a kínai kommunista párt érdekeinek fogjuk alárendelni a magyar nemzeti érdekeket, hanem mi, ahogy ezer éve minden tisztességes magyar vezető, a nyugati, keresztény gyökerű Európának, a nyugati közösségnek, az Európai Uniónak és a NATO-nak leszünk hűséges tagjai.”

Kérdésre elmondta: „feles törvénnyel alkotmányozásról senki nem beszélt; arról beszéltünk, hogy népszavazással egy olyan alkotmányt kell Magyarországnak adni, ahol nem lehet többé a demokráciát kisiklatni, mint egy vonatot, vagy eltéríteni, mint egy repülőt.”

Az alaptörvényt nem kell módsítani, hanem az alkotmány- és alaptörvény ellenes intézkedésekről és kinevezésekről „valakinek ki kell mondani azt a nyilvánvaló tényt, hogy Orbán Viktor kizárólagos hatalmát szolgálják ezek az intézkedések, még a jelenlegi alaptörvény szerint is alkotmány- és alaptörvény-ellenesek” – mondta.

A minimálbér-emelésről kérdésre azt mondta: lesz és felemelik. Általa kívánatosnak tartott konkrét szám említése nélkül azt mondta: a minimálbér-emelésnek vannak észszerű korlátai; azonban a legfontosabb követelésük nem a minimálbérre, hanem az általános bérszínvonalra vonatkozik, hiszen Magyarországon ez nagyon alacsony, ami az energiaszegénység legfőbb forrása is.

A fogyasztást tekintve Magyarország az Európai Unió második legszegényebb országa, az anyagi javak elosztását tekintve pedig még rosszabb a helyzet: uniós kategorizálás szerint a magyarok 74%-a az uniós szegénységi küszöb alatt él.

„Ez Orbán Viktor valódi öröksége” – jelentette ki.