Harangozó Tamás elmondta, az infláció és a reálbér csökkenés együttese már komoly életvitel változásra kényszeríti az embereket. A kiskereskedelmi fogyasztás visszaesését pedig a legfrissebb adatok is mutatják, a helyzetet pedig tovább súlyosbítja, hogy a KSH adatai azt jelzik: harmadik hónapja csökken a GDP is. Ez pedig a 2008-2009-es gazdasági világválságot idézi, amikor technikai recesszióban volt a gazdaság. A technikai recesszió és az infláció együtt pedig egy nagyon nehezen kezelhető gazdasági probléma. A 7%-os reálbér-csökkenés már nagyon közel van ahhoz, hogy a kormány elhibázott gazdaságpolitikájának következményeképp kialakult infláció majd’ egy havi bért vegyen ki az emberek zsebéből.
A fogyasztás csökkenésén az is látszik, hogy a középosztály is folyamatosan csúszik le. A nettó mediánbér 305 ezer forint, ez azt jelenti, hogy a legtöbb embert ennyit visz haza hó végén. A szocialista frakcióvezető-helyettes azonban felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes a területi eloszlását megnézni ennek a fizetésnek, hiszen a megyeszékhelyek, Budapest és a nagyvárosban élők vihetik az esetek többségében haza. A vidékiek számára egyáltalán nem reális ez a kereset. A kormány folyamatosan leépíti a kistelepüléseket, hiszen se posta, se kisbolt nincsen már vidéken. A kormányzat propagandagépezetének köszönhetően pedig éppen a legrosszabb körülmények között élők a legelkötelezettebb Fidesz-szavazók.
A jövő évi EP- és önkormányzati választásokkal kapcsolatban Harangozó Tamás elmondta, mind anyagilag, mind politikailag két táborra van szakadva az ország, hiszen a fővárosban egyértelmű az ellenzéki fölény, vidéken pedig – néhány helyet leszámítva – szinte mindenhol a Fidesz van hatalmon. Ez pedig a propagandának és az információ áramlás hiányának köszönhető. Érdemes megjegyezni, hogy Rogán Antal személyében ugyanaz a propagandaminiszter, mint a titkosszolgálatok vezetője. Az ellenzéknek a nagyvárosi, városi ellenzéki vezetésű városok példáját kell megmutatni a vidékieknek. Meg kell mutatni az embereknek, hogy bevonva őket, nem parancsolgatva kell várost vezetni.
A szerdai egyeztetésen, mely hivatalosan Pintér Sándor belügyminiszter és az ellenzéki pártok között zajlott a pedagógus státusztörvényről, az ellenzéki pártok a pedagógusok képviseletével, valamint a demonstrálók képviselőivel jelentek meg. Az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint jól reagáltak a meghívott pártok, hiszen, ha nem mentek volna el az egyeztetésre, akkor semmivel nem lennének különbek a kormánytól, aki nem támogatja a párbeszédet. Így pedig a szakértőket bevonva, alternatívát mutatva tudott elmenni a tárgyalásra az ellenzék. A pártok a részvételükkel elmondhatták a belügyminiszternek a legfőbb problémákat, mint a közalkalmazotti státusz megszüntetése vagy a pedagógusbérek emelésének Brüsszelre hárítása.
A státusztörvénnyel továbbá a magyar kormány megsértené az EU és a kormány között létrejött Emberi Erőforrások Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) programcsomag megállapodásában leírtakat. A megállapodás ugyanis tartalmazza, hogy a kormány és a parlament nem fog olyan szabályokat hozni, mely a pedagógusok munkaterheit növeli, szakmai autonómiájukat korlátozza, a szakma vonzerejét pedig csorbítja. Továbbá, hogy bármilyen ilyen intézkedésre csak a legnagyobb szakmai szervezetekkel való egyeztetés után kerülhet sor. Éppen ezért, ha a kormány ugyan minden EU által kért mérföldkövet teljesítene, a státusztörvény önmagában elég lenne ahhoz, hogy megvonja Magyarországtól a forrásokat az unió. Így pedig a kormány állítása, miszerint a baloldali EP-képviselők ténykedése miatt nem érkezhetnek meg a pedagógusbér-emeléshez szükséges pénzek hazánkba, teljesen értelmét veszti. Éppen ezért, teljesen érthetetlen, hogy a kormány miért akarja most a státusztörvényt bevezetni.
A fideszes kormányzat 13 éve alatt számos társadalmi csoportot fosztott meg az alapvető megélhetési forrástól. Elvette a szolgálati nyugdíjat, ellehetetlenítette a nyugdíjasokat, valamint a rokkantnyugdíjasokat. Azonban az emberek nem álltak ki egymásért, mint ahogy tették pár évvel ezelőtt a vasárnapi boltzárnál vagy az internetadónál. Harangozó Tamás elmondta, Izraelben heti kétszer 700-800 ezer ember vonul ki az utcára már 21 hete, mert nem akarják, hogy a kormány szétverje a demokráciát, ez a hazai helyzettel párhuzamba vonva pedig igen tanulságos.
Azzal pedig, hogy a kormány ismét a választások előtt egy évvel változtatott a választási törvényen, megint az a célja, hogy az ellenzéket jóval nehezebb helyzetbe hozza és hogy ne tudjon az ellenzék helyben megállapodni és összefogni.
