mszp.hu | Belföld
2024. november 20. 14:04

Az érdemi képviselettől fosztja meg az embereket a választási törvény módosításával a kormány

Az érdemi képviselettől fosztja meg az embereket a választási törvény módosításával a kormány
Másfél évvel a 2026-os országgyűlési választások előtt gyakorlatilag megkezdődött a kormány részéről is a kampány, a hétfőn benyújtott javaslatuk a választási törvény módosítására ugyanis eképpen is értelmezhető. Az MSZP ugyan a ’26-os választásokra is készül már, előtte, január 12-én Dombóváron is megméretteti magát a szocialista párt, az időközi választáson Harangozó Gábort indítják egyéni képviselőjelöltnek. Komjáthi Imre, az MSZP elnöke mindezekről beszélt az ATV Egyenes Beszéd című műsorában hétfő este, valamint véleményt mondott a Dunaferr ügyéről is.

Hétfő éjszaka a kormánypártok a választási törvény módosítására nyújtottak be törvényjavaslatot, melynek értelmében teljesen újra rajzolnák a választási térképet. Ezzel kapcsolatban Komjáthi Imre emlékeztetett, az MSZP is nyújtott be az ősz folyamán módosító javaslatot a körzetek újrarendezésére, azok arányossá tételére, Vajda Zoltán jegyezte az akkori dokumentumot, melynek célja a szakmai szempontok érvényre juttatása volt a körzetek elrendezése terén. Ez pedig nemcsak Budapestet, hanem annak agglomerációját és a vidék egy részét is érintette volna. Ezt akkor indoklás nélkül szavazták le a kormánypártok, most pedig mégis ők akarják megváltoztatni a körzeteket.

Az MSZP elnöke arról, hogy várható-e a parlamenti küszöb 5%-ról 3%-ra csökkentése azt mondta, ilyen tervről nem tudnak jelenleg, olyanról viszont hallani, hogy két vagy több párt együtt indulása esetén valóban módosulhat az országgyűlésbe kerülés alsó határa.

A szocialista politikus szerint a választási törvény módosítása kapcsán leginkább azt kell figyelembe venni, hogy előnyös-e az adott változtatás a választópolgárok számára. Épp emiatt Komjáthi Imre korábbi társelnök társa példáján szemléltette, milyen módosításokra készül a kormány. Kunhalmi Ágnes választókörzetét ugyanis gyakorlatilag felnégyelnék. Ebben az esetben pedig kisebb probléma a képviselők indulása, hiszen mindenki el fog tudni indulni valahol, azonban a 18. kerületben egy rendkívül egységes, baloldali önkormányzat volt, Kunhalmi Ágnes pedig méltó módon képviseli a helyiek érdekeit a parlamentben. A Fidesz arra tesz most próbálkozást, hogy ezt megszüntesse.

A választási törvény módosítása után a január 12-én megrendezésre kerülő dombóvári időközi választás került szóba, ahol az MSZP is indít jelöltet, Harangozó Gábor személyében. A szocialista pártelnök szerint kötelessége az MSZP-nek elindulni, hogy képviselhessék az itt élőket és a térség érdekeit a parlamentben is. 

A műsorvezető kérdésére felelve Komjáthi Imre felhívta arra a figyelmet, hogy a Tisza Párt vélhetően azért nem indít jelöltet, mert ezzel „megégethetné” magát a 2026-os voksolás előtt. Itt ugyanis már kampányra, egyéni jelöltre lenne szükség, nem volna elég csupán Magyar Péter személye.

Ezzel szemben az MSZP jelöltjének, Harangozó Gábornak személyes kötődése van Tolna megyéhez, ehhez pedig 22 éves vidékfejlesztési tapasztalat, valamint európai parlamenti és országgyűlési képviselői ciklusok is társulnak. Baloldali emberként, szociálisan érzékeny politikusként és agrárszakemberként Harangozó Gábor méltó követe lehetne a területnek a parlamentben is.

Az MSZP hosszú időn át prioritásként kezelte azt, hogy partner legyen a többi ellenzéki párttal, hogy összefogás szülessen, ez idén megváltozik, ezért saját jelölttel, ízig-vérig baloldali politikussal méretteti meg magát a párt Dombóváron. Komjáthi Imre azoktól az ellenzéki pártoktól, akik úgy döntöttek, nem indulnak az időközi választáson azt kérte, támogassák Harangozó Gábort. 

A műsor utolsó témája a dunaújvárosi vasmű, a Dunaferr ügye volt, mellyel az MSZP elnöke hosszú ideje, következetesen foglalkozik. A legfrissebb hír, hogy már a két utódcég felszámolási eljárása is megindult, így szinte teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy ez a vég. Komjáthi Imre elmondta, nagyon szomorú a kialakult helyzet miatt, ő személyesen is minden eszközzel élt, ami a rendelkezésére állt, hogy sikerüljön megmenteni a gyárat. A kormány azonban 78 milliárd forintot költött egy kalandor befektetőre, melyről tudni lehetett, hogy nem az a célja, hogy működtesse az üzemet, hanem az, hogy hasznot húzzon és kivigye a profitot külföldre. A leépülés folyamatát a kormány szinte tétlenül nézte, mindössze egyszer egyeztetettek a kormány képviselői az érintett szakszervezetekkel. Most mindössze annyi lehet a pozitívum, hogy a dolgozók nem maradnak fizetés nélkül, azonban ez most adófizetői forintokból lesz rendezve, erre a pénzre pedig hatalmas szükség lenne más területeken is.

Kapcsolódó párttagok