MTI/mszp.hu
2012. június 22. 15:21

Az EU ne legyen tétlen a demokrácia és a jogállamiság veszélyeztetése esetén

Az EU-országok kormányainak nem szabad tűrniük, hogy bármely tagállamban veszélybe kerüljön a demokrácia és a jogállamiság - mondta Kovács László volt magyar külügyminiszter pénteken Brüsszelben egy szocialista tanácskozáson.

Az Európai Szocialisták Pártjához közel álló Európai Progresszív Tanulmányok Alapítványa (Foundation for European Progressive Studies, FEPS) kétnapos konferenciát szervezett az Európai Uniót érő kihívásokról, és a rendezvény záró napján több volt külügyminiszter részvételével tartották az egyik vitát, amelyben Kovács László is felszólalt.
    
Az uniós globális helyzetéről, az integráció elmélyítésének és a bővítés folytatásának egyidejű szükségességéről szóló gondolatok mellett kitért arra, hogy szerinte a volt szovjet blokk országai, ahol a viharos történelemnek betudhatóan hiányoznak a demokratikus hagyományok, adott esetben "megállhatnak és visszaléphetnek" a demokratikus fejlődésben.
    
Kovács László az unió számára kihívásnak nevezte azt, hogy kormányzó pártok, ha parlamenti választásokon alkotmányozó többséget szereznek, "abba a kísértésbe eshetnek, hogy lerombolják a demokráciát, a jogállamiságot, eltörölhetik a fékeket és ellensúlyokat, megsérthetik az európai közös értékeket". A többi EU-tagország kormányainak nem szabad tűrniük ezeket a tendenciákat, ragaszkodniuk kell az értékekkel való százszázalékos összhanghoz - tette hozzá.
    
"A testvérpártok közti szolidaritás nem lehet mentség a tétlenségre, ha a demokrácia és a jogállamiság veszélybe kerül akár egyetlen EU-államban is" - mondta a magyar szocialista politikus.
    
A konferencia Nyugat-Balkánnal foglalkozó vitájában felszólalt Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének munkatársa. Emlékeztetett arra, hogy az EU 2003-ban egyértelműen kötelezettséget vállalt a térség országainak befogadására, ha azok teljesítik a tagsági követelményeket. Ma már a Nyugat-Balkán az unió által körülvett enklávénak számít - tette hozzá.
    
Inotai úgy vélekedett, hogy az EU 2004-ben csatlakozott tagállamainak csatlakozásuk után azonnal hozzá kellett volna látniuk átfogó európai integrációs stratégiájuk kialakításához. Ez elmaradt - állapította meg, és hangsúlyozta, hogy a nyugat-balkáni országoknak ebből tanulniuk kell, és meg kell fogalmazniuk azt, hogy végül is milyen unióhoz akarnak csatlakozni.
    
A magyar kutató szintén kitért arra, hogy olyan esetekben, amikor bármely új vagy régi EU-tagország "nem tartja be a játékszabályokat", az uniónak fel kell lépnie, mert a cselekvés elmaradása nem csupán a potenciális új tagokra lenne negatív hatással, hanem az EU-nak, mint hiteles tényezőnek a globális pozíciójára nézve is.