A bizottságban tárgyalt jelentés szerint jelenleg nem létezik átfogó, uniós összeférhetetlenségi keretszabályozás, amely a függetlenségre és átláthatóságra vonatkozó olyan összehasonlító minimumkövetelményeket szabna meg, amelyet valamennyi uniós ügynökségre illetve a stratégiát, a működést és a döntéshozatalt befolyásoló főbb szereplőre nézve érvényesíteni kellene. Ilyen keretszabályozás hiányában az Európai Számvevőszék ellenőrzései során többek között az OECD idevágó iránymutatását használja fel referenciaként, amely nemzetközi viszonyítási alapként szolgál az átfogó összeférhetetlenségi koncepciók kidolgozásához.
A bizottsági vitában elhangzottak szerint az a cél, hogy a kívánatos összeférhetetlenségi szabályozás ügynökségek egészére kiterjedően legyen egységes, egyértelmű és objektív, átlátható, illetve egységes politikát és eljárásokat tartalmazzon. Emellett lényegesnek tartják a képviselők, hogy az összeférhetetlenségi politika legyen összehangolva, egyeztetve más uniós intézményekkel.
Felszólalásában Herczog Edit elmondta, hogy az ügynökségeknek a közérdekeket kell képviselni, de szem előtt kell tartani az egyes szakterületek szakmai sajátosságát is. Mint kifejtette, minél szűkebb egy szakma, annál nehezebb a teljes függetlenséget garantálni. Éppen ezért tartja fontosnak a képviselő, hogy először a szabály legyen meg, és csak utána alkalmazzuk a szabályt.
Az európai ügynökségek összeférhetetlensége volt a téma az EP-ben
Az EP Költségvetési ellenőrző bizottságában az egyes szakterületekért felelős, de mind a 27 tagállam érdekében dolgozó uniós ügynökségeket érintő összeférhetetlenség kérdése is napirendre került. Herczog Edit szerint először világos szabályozás kell, hogy azt végre lehessen hajtani.
