A folyamatot a tankötelezettség csökkentésével kezdték, folyik a közoktatás államosítása és botrányos huzavona jellemzi a felsőoktatási keretszámok meghatározását.
Az oktatási intézmények államosításával az önkormányzatiság, a helyi autonómia legfontosabb bástyáját foglalja el a politika, mi több még sarcot is szed a működtetéséhez. Veszprémben a felére csökkenő költségvetés több mint 10 % -át kell majd az államosított oktatási intézmények működtetésre költeni.
Demokratikus, versenyképes társadalmakban ennek az ellenkezője zajlik. Nem szűkítik, hanem bővítik az oktatási lehetőségeket, a helyi közösségek döntési autonómiáját.
A diákok tüntetései és a pedagógusok sztrájkkészültsége azt mutatja, hogy az átalakításból kezd elege lenni a társadalom többségének. A kormány a nyomás hatására meghátrálni látszik.
Jogos elvárás, hogy a keretszámok csökkentését nem a felvételi jelentkezések beadása előtt, hanem évekkel korábban meg kell hirdetni, mert ez egyének, családok sorsát, jövőjét érinti.
Az oktatás, ezen belül a felsőoktatás átalakítása csak az érintettek bevonásával, a velük való egyeztetés keretében képzelhető el.
Nem fogadható el a kormánynak az a gyakorlata, amely semmibe veszi az érdekképviseletekkel való érdemi párbeszédet.
A kormánynak az érintett társadalmi csoportok (hallgatók, egyetemi oktatók, középiskolai tanulók, szülők) szervezetei választott képviselőivel kellene egyeztetni.
Az egyeztetést nem helyettesítheti a hatalom által ismeretlen szempontok alapján kiválasztott résztvevőkkel való romkocsmai beszélgetés és az ennek lényegét közvetítő videó üzenet. Tévedés, hogy a Fidelitast az ifjúság, az egyetemisták kizárólagos érdekképviseleti szervezete.
A korábban meghirdetett államilag támogatott felvételi keretszám csökkentése azért elfogadhatatlan, mert megöli a társadalmi mobilitást, felszámolja a szegények és a középosztály esélyeit az előrejutásra. Feudális, merev, bezárkózó, lemaradó országot teremt, gátolja a magyar fejlődést, tudásválságot idéz elő.
Az egyetemről ma kirekesztett diákok tudása holnap hiányozni fog a munkaerőpiacon, hiányozni fog a gazdaságból.
Ez a politika felgyorsítja az elvándorlást.
A társadalmi tiltakozás hatására, a kormány meghátrált és felülvizsgálja a korábban elhatározott keretszámcsökkentést, de a költségvetési többletforrások nélkül ez az egyetemek gazdasági összeomlásához vezethet.
Mintegy 30 milliárd forint pluszforrást kellene a felsőoktatásra fordítani a 2013-as büdzsében ahhoz, hogy legalább az idei keretszámok maradhassanak.
Az MSZP országgyűlési frakciója ezért költségvetési indítvánnyal élt: az Országgyűlésnek benyújtott tételes javaslat például a luxusberuházásokra, stadionokra, vagy a miniszterelnöki protokollkiadásokra szánt összeget is a magyar fiatalok jövőjére fordítaná.
MSZP másfél hónapja hirdette meg oktatási programját:
Kormányra kerülés esetén az MSZP 2014-től bevezeti a bizonyítás évét a felsőoktatásban. Az első évben senkinek nem kell majd tandíjat fizetnie felsőoktatási képzésért. Az első évben nyújtott tanulmányi eredmények és a szociális háttér alapján dől majd el, hogy a második évtől kinek kell és kinek nem kell a maitól sokkal kisebb mértékű tandíjat fizetni.
A szegények, jól tanulók kevesebbet vagy semmit, a rosszul tanuló jómódúak többet fizetnek majd.
Szociális ösztöndíjrendszert hozunk létre a hátrányból érkezőknek.
A Hallgatói Hálózat 5+1 pontja gyakorlatilag azonos követeléseket és célokat fogalmaz meg, ezért az MSZP támogatja azt, és szolidáris a diákok megmozdulásaival.
Ezen kívül határozati javaslat formájában az Országgyűlés elé terjesztettük a hallgatók 5 + 1-es követelési listáját is, hogy a parlamenti pártok megvitathassák azt.
A felvételi keretszám konfliktusa nem szoríthatja háttérbe azt a kérdést, hogy a kormány a kancellári kinevezéssel az egyetemi autonómia jelentős korlátozására is készül.
