Három különböző, terjedelmes törvényjavaslatot tárgyalt a parlament együttesen a szerdai általános vita során. Az egyes energetikai tárgyú és kapcsolódó törvények módosításával kapcsolatosan az MSZP társelnöke elmondta, hogy az atomenergiáról szóló törvény módosítása lényegében arról szól, hogy a Paks 2. Atomerőmű rossz előkészítése miatti késést csökkenteni igyekszik a kormány, hiszen az új erőműnek már rég működnie kellene, ha betartották volna az eredetileg kijelölt határidőket.
Paks 2 engedélyeztetési szabályaival kapcsolatosan elmondható, hogy a javaslat szerint gyorsítani szeretnék az egyes eljárási szabályokat, határidőket, miközben álláspontjuk szerint a gyorsítás nem veszélyezteti a nukleáris biztonságot.
Jogállami körülmények között nem jelentene problémát, hogy az egyes eljárási szabályok ésszerűsítésre kerüljenek, azonban a közelmúltban lényegében pártpolitikai irányítás alá került az Országos Atomenergia Hivatal is, amely során komoly kérdések merülnek fel, hogy a szakmai, biztonsági szempontok milyen arányban tudnak érvényre jutni.
Az MSZP álláspontja szerint népszavazást kellene tartani az új atomerőmű létesítéséről és építéséről. Az atomerőműnek számos előnye van, ugyanakkor hátrányai is vannak, ezért csak megfelelő társadalmi támogatottság esetén szabad ilyen döntést meghozni. Az MSZP ezért az atomenergiáról szóló törvény módosítását ebben a formában nem tudja támogatni.
Az energiahatékonyságról szóló törvény módosításával kapcsolatosan elmondható, hogy a javaslat egyfajta beismerésként is betudható a kormány részéről, hiszen rengeteg az elmaradás, és a Fidesz korábban sem adott prioritást az energiahatékonyság növelésének, ráadásul még uniós kötelezettségszegési eljárás is indult hazánkkal szemben a kérdéskörrel kapcsolatosan. Ez a javaslat is inkább tűnik a jogharmonizációs kötelezettségek minél egyszerűbb teljesítésének, mint valódi eredményeket célként kitűző javaslatcsomagnak. Az Orbán-kormány számára sajnos nem fontos a hatékony hazai energiafelhasználás. Felesleges beruházások és nagy mamutcégek megvásárlása helyett, inkább a hazai épületállomány szigetelésére és felújítására kellett volna költeni, hiszen a hazai lakásállomány jelentős része energiahatékonysági korszerűsítésre szorulna, amellyel érdemben lehetne segíteni a nehéz helyzetben lévő családoknak a fűtési költségeik csökkentésében.
Az MSZP szerint olyan átfogó nemzeti program indításra volna szükség, amely mindenki számára lehetővé tenné, hogy hitel és önerő nélkül növelhessék otthonuk energiahatékonyságát, szigeteléssel nyílászárók cseréjével, valamint a fűtés modernizálásával. Mindezt többek között uniós forrásokból és egy új otthonfelújítási alapból is lehetne finanszírozni.
Az országgyűlés elé került egy salátatörvény is, amelynek legfontosabb pontjai a földgázbiztonsági készletezésekről és a villamosenergiával kapcsolatos kérdésekről és a hálózati betáplálásáról szólnak.
Az igazi kérdés, hogy mikor fejezi be a Fidesz az emberek sarcolását a 767 forintos gázárral, továbbá mikor fejezi be az állami MVM a tisztességtelen, megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot. Kunhalmi Ágnes emlékeztetett, hogy a villamos energiával kapcsolatosan is hasonló a helyzet, hiszen 12 forint/kilowattórába kerül a Pakson megtermelt áram, az átalagfogyasztás felett ugyanakkor ez 70 forintjába kerül a fogyasztóknak.
