Az MSZP az alaptörvény módosítását bírálta - Országgyűlés

Az MSZP az alaptörvény módosítását bírálta

Nyakó István az alaptörvény negyedik módosítására utalva azt mondta: a kormány úgy viselkedik saját népével, mintha az egy elnyomó idegen hatalom árnyékában élne. Szerinte miközben külföldön arról beszél a kormány, hogy a magyaroknak joguk van dönteni saját sorsukról, addig itthon az alaptörvénybe foglalja, hogy milyen családmodell az üdvözítő, felszámolja a települési önkormányzatok önállóságát és leszámol a vallásszabadság eszméjével.

A képviselő azt mondta, a közfoglalkoztatottakra vonatkozó szabályozás sérti az egyenlő bánásmód elvét.

Járóbeteg-szakellátás átalakításáról szóló törvényjavaslat általános vitája

Szükség van a javaslatra

Tukacs István felszólalásában leszögezte: a most tárgyalt javaslatra szükség van a rendszerben korábban létrejött változások miatt, amely változásokkal egyébként az ellenzéki párt nem ért egyet. A kórházak, majd azt követően a rendelőintézetek államosítása nem járt a kormány által elvárt eredményekkel, nem lett jobb az ellátás színvonala, illetve nem csökkentek a várólisták - hangsúlyozta.

A szocialista politikus hiányolta a szabályozásból a kötelező nyugdíjazás és a nyugdíjak ügyét. Tukacs István emellett furcsának nevezte egy egészségügyi tárgyú törvényben a Nemzeti Földalap szerepeltetését.

Hangsúlyozta: álláspontja szerint lesz még olyan helyzet, hogy a javaslatot módosítani kell majd, ugyanakkor kiemelte, hogy tiszteletben kell tartani a helyi önkormányzatok döntését a rendelőintézetek fenntartásának folytatásáról vagy állami kézbe adásáról.

Garai István Levente azt fejtegette: noha a kormányoldal és az ellenzék többször is egyetértett az egészségügyi célokban, azok megvalósulását a gazdasági minisztérium döntései rendre megakadályozták.

Véleménye szerint a most tárgyalt előterjesztés nem javítja az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés lehetőségét, mint ahogy az eddigi kórházátalakítások, államosítások is növelték a várólisták hosszát. Varga Zoltán, MSZP-s képviselő arról beszélt, hogy a javaslat a járóbetegellátás tekintetében is tovább növelheti a különbséget az ország egyes részei között.

Nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályainak átalakítása

Molnár Zsolt arról beszélt, hogy valóban sok idő telt el a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályainak megváltozása óta, ezért szükséges a módosítás. Örömtelinek nevezte, hogy a javaslat egyetlen - nagyon szigorú - szintűvé teszi a biztonsági ellenőrzést, mivel a szocialista politikus szerint az eddigi háromszintes rendszer felesleges volt. Helyesnek nevezte az ellenőrzés folyamatosságának bevezetését is.

Ugyanakkor szerinte egyes garanciális elemek nem érvényesülnek, ezért vannak aggályos részei is a javaslatnak. Molnár Zsolt úgy véli: a büntetőeljárás megindítása, mint automatikus biztonsági kockázat elfogadhatatlan, hiszen ez egy később ártatlannak ítélt ember esetében például alaptalanul tekintendő nemzetbiztonsági kockázatnak. Az MSZP a Németh Szilárd által benyújtott módosító indítványok elfogadása esetén támogatni tudja a törvényjavaslatot - mondta.

Iváncsik Imre "rendben lévőnek" tartotta az előterjesztés fő irányvonalát, de bizonyos változtatásokat szükségesnek tart azon. A képviselő nem látta az indokát annak, hogy a jövőben az Országgyűlés elnöke kezdeményezi a nemzetbiztonsági bizottság tagjainak átvilágítását, holott ez eddig a testület feladata volt. Üdvözölte ugyanakkor azt, hogy a kormányoldal a szocialisták aggályai után módosítja az előterjesztés azon részét, amely egy képviselő ellen elindított büntetőeljárást automatikusan nemzetbiztonsági kockázatként értékelt.

Szociális szövetkezetek

Az MSZP pártolja a szövetkezetekre irányuló szándékot

Kiss Péter azt mondta: pártolja a szociális szövetkezésekre irányuló szándékot, de nem látja biztosítottnak azok pénzügyi, társadalombiztosítási fenntarthatóságát.

A képviselő problémásnak látta a közfoglalkoztatással kapcsolatos szabályok módosítását, amely szerint kizárható a közmunkából az, akinek a gyermeke sokat hiányzik az iskolából. A politikus szerint a javaslat nem nyújt a gyermekek számára értékelhető megoldást, és nem szolgálja a családok közötti egyenlőtlenségek leküzdésének célját.

Kiss Péter más ponton azonban módosítana a jelenlegi szabályokon. Szerinte olyan megoldásra van szükség, amely nem a statisztikákat szépíti, hanem valóban lehetőséget nyújt a munkaerőpiacra való visszatérésre.

Komplex megközelítésre lenne szükség a problémák kezeléséhez
    
Pál Béla azt mondta, hogy Magyarországon 4 millióan élnek létminimum alatt, ez évtizedek alatt alakult ki, amit kezelni kell. Számára a vita azt jelzi, nem lehet csak egy tárca hatáskörébe utalni ezt a kérdést, hiszen annak igen szerteágazóak a vonatkozásai. Komplex megközelítésre van szükség, és sok tárcának kellene részt vennie ebben a munkában, csak kényszerítő eszközökkel nem lehet megoldani a problémákat - fejtette ki. Szerinte helyesebb lenne megvizsgálni melyek az iskolakerülés okai, hogyan lehet visszaterelni az iskolába a gyerekeket, és segíteni azoknak a szülőknek, akik dolgozni akarnak. Utóbbi kapcsán rögzítette: a törvénymódosításban szereplő eszközök erre nem alkalmasak. A közmunkából való kizárás, a családi pótlék elvonásának következménye az lehet: ellátás nélkül maradnak családok, amelyek végképp nyomorogni fognak és kriminalizálódik a helyzetük - figyelmeztetett. Megjegyezte: a Fidesz egy fillérrel sem emelte a családi pótlékot, megismételve az első kormányzása gyakorlatát.

A képviselő kritizálta, hogy a javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a munkaügyi szervezet jogosult a nemzetiségi adatok kezelésére, ez ugyanis visszaélésekre ad lehetőséget. A hátrányos helyzetűeknek munkafeltételek biztosítása, a foglalkoztatás bővítése ugyanakkor pozitív lépés, ahogy a szövetkezetek megerősítése is - sorolta. Mi lesz azokkal, akik nem kapnak semmilyen ellátást, akiket kizárnak a közmunkából? - kérdezte.

Felszólalása végén rögzítette: az MSZP nem tudja támogatni a javaslatot, és ismét a probléma komplex kezelését javasolta a kormánynak.

Harangozó Gábor kifogásolta, hogy a javaslat szerint a szociális szövetkezetekben tagként jelenhetnek meg az önkormányzatok és a non-profit szervezetek. Szerinte ez a szövetkezetben lévő munkavállalók erőegyenlőségét borítaná fel.

Emellett úgy vélte, hogy a javaslat a "statisztikai trükközés" alapjait teremti meg azzal, hogy bevezeti a tagsági jogviszonyt. Ennek ugyanis szerinte az lesz a következménye, hogy rengeteg embert visznek majd be a szociális szövetkezetekbe azért, hogy meglegyen a biztosítási jogviszonyuk, anélkül, hogy munkát kellene végezniük, így statisztikailag meg lehet majd emelni a foglalkoztatási mutatókat.

Vita a kormány adóváltoztatási javaslatairól

Tóth Csaba elmondta, a jogharmonizációs célú változtatásokkal egyetértenek, ugyanakkor az adómódosításokat nem tudják elfogadni. Kiemelte, nem értik miért kell változtatni a játékadón vagy a kisvállalati adókon. Az ellenzéki politikus szerint mindezzel korábbi sikertelenségét kívánja leplezni a kormány. Tóth Csaba hozzátette: a lakás-előtakarékosságot érintő változások csak az ilyen pénztárral rendelkező intézeteknek kedveznek, a játékadók többkulcsos adóztatásával pedig korábbi retorikájával ellentmondva a nagy kaszinóknak kedvez majd a kabinet.

Folytatták a felnőttképzésről szóló általános vitát a képviselők

Sós Tamás szerint a tervezett intézkedések megtorpanást okozhatnak a felnőttképzésben, nem fedi le a szektor egészét és több képzés is kikerült a hatálya alól. Hozzátette, a tervezetben lévő intézkedések növelik a bürokráciát, nem szólnak a jelen helyzetről, nem beszél tendenciákról, nem szólítják meg a civil szervezeteket és centralizálnak.