A kormánypártok az AB elmarasztaló döntése után a szokásos cinizmussal nem az egyházi törvény alkotmányellenes részeit változtatták meg, hanem az Alaptörvényt.
Az Alaptörvénybe foglalták a kétharmad uralmát a lelkek fölött is. Továbbra is a Fidesz és a KDNP dönti el, melyik vallási szervezet működhet egyházként.
A csel azonban nem vált be: az egyházi törvényben így is maradtak alkotmányellenes pontok, amelyek jogbizonytalanságot teremtenek a hívek és közösségeik körében. Gumiparagrafus szabályozza például, hogy mely szervezeteket ítélhet a kétharmad "együttműködésre alkalmasnak", ami az egyházi státusz feltétele.
A tízezres taglétszám igazolása kiszolgáltatja a hívők adatait az egyházügyekért felelős miniszternek. Ha egy szervezetnek a parlament nem adja meg az egyházi jogállást, csak eljárási hibák esetén fordulhat az
igazáért az AB-hez. Semmilyen kárpótlást nem kaptak azok az egyházak, amelyeket az AB szerint jogellenesen fosztottak meg az egyházi címtől és az ezzel járó támogatástól, így iskoláik, szociális intézményeik létbizonytalanságban maradnak.
Mindezek miatt Mesterházy Attila, Lendvai Ildikó és Nyakó István az ombudsman vizsgálatát és intézkedését kérik.
Lendvai Ildikó,
Nyakó István,
az Emberi jogi és vallásügyi bizottság tagjai
Az MSZP az ombudsmanhoz fordul az egyházi törvény ügyében
Miután a köztársasági elnök másodjára már aláírta az egyházi törvény legújabb módosítását, az MSZP az ombudsmantól kéri: forduljon ismét az Alkotmánybírósághoz.
