Először a Német Szakszervezeti Szövetség, a DGB és Európa legnagyobb ipari szakszervezete, az IG Metall vezetőivel találkoztak, ahol többek között a Tesla, valamint a CATL, az akkumulátorgyártásban meghatározó, Magyarországon, azon belül is Debrecenben is beruházni kívánó cég beruházási tapasztalatairól és tanulságairól beszélgettek. Az IG Metall szakembereivel a megbeszélések fő témája a Magyarország számára is kiemelt jelentőséggel bíró autóipari átalakulás volt.
Az MSZP vezetői külön is megbeszélést folytattak Lars Klingbeil, a kormányzó SPD társelnökkel majd Martin Schulz volt EP elnökkel, a Friedrich Ebert Alapítvány jelenlegi elnökével.
A tárgyalásokon szó esett arról, hogy Németországnak is az az érdeke, hogy a magyar munkavállalók képzettek legyenek, jó körülmények között, megfelelő bérért és megfelelő érdekképviselet mellett dolgozhassanak, hogy a szakszervezetek és a politika között folyamatos és érdemi pártbeszéd alakuljon ki. Szintén egyetértés volt abban, hogy lehet szolidaritással kezelni az infláció okozta válságot, a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) elnök mondatai egybe esnek az MSZP korábban benyújtott határozati javaslataiban megfogalmazottokkal.
Amikor a magyar kormány stratégiai partnerséget köt egy nagyvállalattal, akkor a tárgyalás a legfelső emeleten, zárt ajtók mögött, kényelmes bőrfotelekben zajlik. Közben odalent a magyar dolgozók némán végzik a munkájukat, nem kérdezik meg őket, hogyan biztosítsák jogaikat a stratégiai szerződésben.
A stratégiai együttműködésnek az lenne a célja, hogy a dolgozók biztonságos és kiszámítható munkahelyen dolgozhassanak, ahol a helyzetük rendezett, a jogaikat tiszteletben tartják, és ahol a szakszervezetek is szabadon működhetnek; vagyis ahol valóban partnerként tekintenek a dolgozó magyar emberekre.
Az Orbán-kormány viszont olyan vállalatokkal is kötött stratégiai megállapodást, ahol gyakoriak a létszámleépítések, sőt teljes gyárbezárások is előfordultak.
Az állam és a munkáltató mellé a magyar dolgozók képviselőit is emeljék be a stratégiai partnerségi megállapodásokat megelőző tárgyalásokba, illetve ne hajthassanak végre létszámleépítést azok a vállalatok, amelyek állami támogatásokat kaptak.
A cégek ne "csemegézhessenek" a kollektív szerződésből, kiválogatva a nekik kedvező feltételeket.
Ne akadályozzák, sőt írják elő a szakszervezet-alapítást a stratégiai partnereknél!
Joggal várható el sok milliárd forint adófizetői támogatásért cserébe, hogy a munkavállalók munkavédelmi és munkajogi biztonságot kapjanak.
Az a cég, amely súlyosan megsérti a munkaügyi, munkaegészségügyi, munkavédelmi előírásokat, 2 évre legyen eltiltható minden magyar és EU-s költségvetési támogatástól!
A munka világában is kellenek a fékek és az ellensúlyok, az egyik ilyen a szakszervezet, amely odafigyel és nyomást gyakorol, hogyha a munkáltató nem tartja be az előírásokat. Ehhez viszont olyan jogszabályi környezet kell, amely biztosítja számára ezt.
Az MSZP szerint a magyar dolgozóknak is joguk van érdekeik megvédéséhez a hazai és a nemzetközi nagytőkével szemben. Erős és kiterjedt országos munkavédelmi és munkafelügyelői hatóságra van szükség. Biztosítani kell a munkavállalók érdekképviselői számára a szélesebb mozgásteret, a munkaügyi és munkajogi szabályok betartását és ellenőrzését.
A jelenlegi kormány önkizsákmányolásba hajszolja a munkavállalókat: nem túlórában kell megkeresni a megélhetésre valót, mert az azt fogja eredményezni, amit látunk a halálozási adatokból: 55 év körüli emberek halnak meg, mert túlhajszolják magukat. A nyolcórás munkaidőt nem szabad hagyni elveszni, a szabadidő pedig a dolgozóé és a családjáé.
A harmadik napot az IG Metall szakembereivel töltötték az MSZP vezetői. A megbeszélések fő témája a Magyarország számára is kiemelt jelentőséggel bíró autóipari átalakulás volt. A zöld átallás teljesen át fogja alakítani a teljes autóipari szektort. Új képességekre és gazdasági szerkezetre van szükség Németországban és az Európai Unió további államaiban. Ez az átalakulás nem lehet, hogy kizárólag a piaci kényszerek és a tőkeérdekek alapján menjen végbe, mint Magyarországon, hanem a munkavállalók érdekeinek figyelembe vételével és az őket képviselő szervezetek bevonásával kell, hogy történjen.
Az átalakulás nem szólhat csak arról, hogy a klímaváltozást okozó anyagokat radikálisan csökkentsük, hanem az emberek jobb megélhetését és munkafeltételeit is biztosítani kell. Ezért kell a szakszervezetekkel együttműködve a szociáldemokratáknak a változás élére állni. Magyarországgal ellentétben Németország megteremtette a párbeszéd intézményi feltételeit. A szakszervezetek követelésére csak a jobb munkahelyeket biztosító kollektív szerződésekhez kötötten lehet támogatáshoz jutni, illetve a szakszervezetekkel való együttműködés alapvetően meghatározza a német szövetségi kormány gazdaságpolitikáját. Világosan látszik, hogy a jelenlegi energiaárakkal versenyhátrányba kerülünk az amerikai és kínai versenytársakhoz képest, ezért Németországban szükségesnek tartják a támogatott ipari áramár bevezetés, aminek feltételéül szintén a jobb munkahelyek biztosítását szabnák. A javaslatok egy része 6 eurócentben, azaz 22,25 forintban szabná meg az ipari áram árát azoknak, akik teljesítik a feltételeket. A német szakszervezetek továbbá a négy naposmunkahét bevezetésének szükségességén is gondolkoznak a jelen jövedelmi szintek megőrzése mellett.
Végezetül az MSZP társelnökei megbeszélést folytattak Lars Klingbeil SPD társelnökkel, majd Martin Schulz FES elnökkel. Mindkét megbeszélésen megerősítést kapott, hogy jóléti fordulat nélkül nem lehet kezelni jelen világunk legnagyobb kihívásait, és az ehhez szükséges gazdasági átalakulást sem. Az infláció megfékezése, valamint a munkavállalók jogainak biztosítása az alapja annak, hogy Európa a béke és fejlődés bástyája maradjon. Ha ebben kudarcot vallunk, a nemzeti jobboldali populizmus hamis szólamai szétverhetik azokat az alapokat is, amelyek az elmúlt több, mint 50 évben békét és fejlődést hoztak Európa sikeresebb felének, melyhez 2004 óta hazánk is tartozik. A változásoknak jobb munkahelyeket, jelentősen javuló fizetéseket, megfizethető élelmiszereket és ezekre a bérekre alapozott magas hozzáadott értékű, hatékony, és versenyképes gazdaságot kell hozniuk a kelet-közép-európai régióban is. Mindez csak kiváló minőségű, mindenki számára elérhető, ingyenes egészségüggyel és oktatással érhető el. Ebből adódik, hogy a jövő biztonsága érdekében szociáldemokrata jóléti gazdaságot kell megteremtenünk a jelen megszorító politikája helyett.
Mindketten egyetértettek abban, hogy Magyarország ma pont az ellenkező irányba halad, ami folyamatos lemorzsolódáshoz vezet. Ezt tetézi a demokratikus berendezkedés hiánya is. Határozottan megerősítették, hogy a Magyar Szocialista Párt által képviselt szociáldemokrata jóléti program, a szociális demokrácia az a program, amely a szakszervezetekkel együttműködve kiáll a munkavállalók életének folyamatos javulásáért, és ez az a politika, mely érdemi javulást hozhatna a magyarok életében is. Világossá tették, hogy ők az MSZP jóléti politikájában látják a kormányváltás lehetőségét is, vagyis leszögezték, az MSZP politikája meghatározó szerepet kell kapjon a magyar kormányzati alternatíva kialakításában.
További információkért állunk rendelkezésre.
Kunhalmi Ágnes
Komjáthi Imre
MSZP társelnökök
