Magyarországon az elmúlt három évben az emberi jogok kiszélesítése megtorpant, e jogok gyakorlása vagy a korlátozó jogszabályok, vagy a szociális helyzet romlása miatt szinte minden területen csorbát szenvedett.
Nemzetközi szervezetek felméréseiben az ország mindenütt hátrébb csúszott az emberi jogok tekintetében. Az emberhez méltó élet joga súlyosan sérült négymillió állampolgár esetében, akiket szegénységük korlátoz szabadságuk és jogaik kiteljesítésében.
Megnőtt a mélyszegénységben élők száma, nekik választaniuk kell: esznek vagy fűtenek. Ezeken a csoportokon nem segített a rezsiblöffel való handabandázás sem.
Súlyosan sérültek a legvédtelenebbek emberi jogai: utcáról utcára, városról városra üldözik a hajléktalanokat. Megbélyegzik a munkanélkülieket, a rokkantakat, a szociális segítségre szorulókat. A bélyeg még holtukban is rajtuk marad: a szociális temetés jogszabályba iktatásával elvesztették jogukat a méltó végtisztességhez is.
Sérültek a nemzetközi egyezményekben is szavatolt gyermekjogok. Megnőtt a gyermekéhezés, újra van mód az iskolai szegregációra, leszállították 12 évre a büntethetőség korhatárát, a 14 éveseket még szabálysértésért is elzárhatják.
Nap mint nap sérülnek a női jogok: a kormányoldal megtűri soraiban a nőkkel szemben erőszakot alkalmazókat. A jogszabályok hiába védenek a faji és vallási megkülönböztetéstől, ez csak papíron látszik. Egyre gyakoribb a cigányozás, a zsidózás: máig a parlamentben ülhet az a képviselő, aki a zsidók listázását követeli, aki a tárgyalóteremben a bírónőt faggatja zsidósága felől, és az is, aki a cigányokat lágerbe zárná.
Számos törvény aktívan korlátozza az emberi jogokat. Az egyházi törvény egyes vallási közösségek tagjait megfosztja attól, hogy vallásukat egyházi keretben gyakorolhassák, és közösségeiktől az ehhez szükséges anyagi támogatást is megvonja.
A Médiatörvény megnyirbálta a véleményszabadsághoz és tájékozódási szabadsághoz való jogot. Napi tapasztalat, hogy az állampolgárokat világnézetükért, politikai meggyőződésükért, párthovatartozásukért egzisztenciális retorziók érhetik, míg mások politikai okból jutnak indokolatlan gazdasági előnyökhöz.
Fennáll az a veszély is, hogy sérül a jogegyenlőség a választásokon. A külföldön dolgozó magyar állampolgárok joghátrányt szenvednek azokhoz képest, akik kettős állampolgárságuk révén a határon túlról szavazhatnak.
Az MSZP programjának fontos része az emberi jogok alkotmányos garantálása és folyamatos szélesítése, valamint az emberi jogok gyakorlását gátló szociális különbségek csökkentése.
Lendvai Ildikó
országgyűlési képviselő
az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság tagja
Az MSZP felhívása az Emberi Jogok Napján
Az Emberi Jogok Napján az MSZP felhív minden politikai és civil szervezetet, hogy értékeljék saját területükön az alapvető emberi jogok érvényesülését Magyarországon, és lépjenek fel az emberi jogok csorbítása ellen.