„Ez a gazdaság szempontjából is nagyon fontos lenne, hiszen amikor újranyitnak az üzletek, ott azért jó lenne, ha vásárolnának” – mondta a pártelnök.
Legalább az átmeneti időben segíteni kell a munkavállalókat, a nyugdíjasokat és a családokat, mert „ha nincs munka, nincs miből vásárolni, akkor ez a gazdaságra nézve is hátrányos” – mondta, kiemelve: kutatások szerint a magyar embereknek nincsenek tartalékai.
A Magyar Szocialista Párt komplex csomagja mindenkinek segítene: az embereknek és a gazdaságnak is.
„Nem szabad, hogy kiessenek emberek a társadalom szövetéből, de sajnos ezt a folyamatot látjuk” – mondta.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a pártban „nem látják a folyamatot”, miként teljesülhetne a miniszterelnök ígérete arra, hogy 3 hónapon belül mindenki munkához fog jutni, hiszen júniusra 54.000 új munkahelyet kellene teremteni, mivel már márciusban 54.000-en veszítették el az állásukat.
Ha viszont közmunkaprogramban gondolkozik a kormányfő, az „megint” a jövedelmi helyzeten ronthat, hiszen a közmunkáért kevesebbet kapnak az emberek.
Arra s felhívta a figyelmet, hogy a munkanélküli ellátás jelenlegi 3 hónapos időtartama nemcsak Európa legalacsonyabbja, de ráadásul maximum 3 hónapot jelent: a biztosítási jogviszonytól függően „lehet egy hónap is, lehet mástél hónap is”.
Ezért javasolja az MSZP, hogy 9 hónapra emeljék az álláskeresési időt, és ez alatt legalább nettó 100.000 forint legyen a juttatás.
Másik javaslatuk, hogy azok a multinacionális vállaltok, amelyek több száz vagy több ezer milliárd forintnyi nyereséget termeltek az elmúlt években és 9%-os adó mellett vittek ki azt az országból, ne bocsáthassanak el embereket.
„A multicég is nyúljon a zsebébe, és ebben az átmeneti időben ne bocsássa el a munkavállalóit. Sajnos azt látjuk, hogy leginkább ott vannak a tömeges elbocsátások” - mondta.
A pártelnök hangsúlyozta: a multicég a saját hasznát nézi, „tehát a tőke eredeti elvei szerint működik, egy kormányzatnak meg az lenne a feladata, hogy ilyen veszélyhelyzetben kapott felhatalmazással élve ezt megakadályozza” - és azoknak a kis- és középvállalkozásoknak segítsen, akiknek lenullázódott az árbevétele.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a veszélyhelyzeti rendelkezések még a korábbinál is kiszolgáltatottabbá tették a munkavállalókat, mert minden korlátot megszüntettek a munkaadók előtt, amelyek a Munka Törvénykönyvében még szerepelnek a munkaidőre, jövedelemre, a pihenőidőre és a mozgás szabadságára vonatkozóan.
A mostani rendelkezések ugyanis csak egyéni megállapodást kívánnak meg a dolgozóval. A szakszervezetek jogait háttérbe szorították, a kollektív jogokat leépítették, és most föloldották a munkavállalót a diszkriminációt tiltó kötelezettégei alól is.
Így nem elég, hogy a nők már így is két hónapnyi bérrel kevesebbet kapnak ugyanannyi munkáért, mint a férfiak, az új rendelkezések újabb teret adnak a megkülönböztetésnek.
De a munkaadók korlátozhatják a munkavállaló mozgásszabadságát, hogy mikor mehetnek szabadságra, hogyan töltsék ki a munkaidőt, mikor kaphatnak pihenőidőt.
A munkavállalók pedig várhatóan nem fognak eljárásokat indítani, mert „mindenki olyan mértékben félti a munkáját, hogy tartunk attól, hogy nem él ezzel a lehetőséggel.”
Az MSZP 5 pontos védelmi csomagjára, amely magában foglalja a tömeges tesztelést, jelentős béremelést az egészségügyben, a munkanélküli ellátás 9 hónapra emelését, a családi pótlék, a GYES, a GYET és az anyasági támogatás megduplázását és a bérek és járulékok 80%-os kormányzati átvállalását, költségvetési átcsoportosítással teremtene forrást a párt – mondta.
„Plakátkampány helyett erre lehetne fordítani, presztízsberuházások helyett erre lehetne fordítani” – mondta.
Kiemelte: mivel az olaj világpiaci ára mínuszba fordult és így a nemzetközi energiaárak jelentősen estek, azzal is segíthetné kormány a családokat, ha 3 hónapra, az átlagfogyasztás erejéig nem kéne áram- vagy gázdíjat fizetniük.
A pártelnököt kérdezték a rendszerváltás 30. évfordulóján az Országgyűlés fideszes többsége által elfogadott politikai nyilatkozatról is.
Elmondta: ünnepelt az MSZP is, „a másik rendszerváltó párt még a Fideszen kívül”, méghozzá méltóképpen, Göncz Árpád szobránál.
Emlékeztetett: bár megtehette volna, Horn Gyula kormánya idején nem alkotmányozott 2/3-os többséggel az Országgyűlés: ezt akkor 4/5-ös egyetértéshez kötötték. A Fidesz azonban 2/3-dal létrehozott egy olyan, „nagyon sok tekintetben számunkra elfogadhatatlan” alaptörvényt, amelyből például a szociális jogok kikerültek.
