Az MSZP konkrét oktatáspolitikai javaslatokat tesz az ellenzék elé

„Abban vagyunk érdekeltek, hogy egységes, megvitatott és elfogadott oktatáspolitika, egységes ellenzéki oktatási programalternatíva álljon a jelenlegi kormányzati gyakorlattal szemben” – jelentette ki a politikus, hozzátéve: ő személy szerint is mindent megtesz ezért.

Azt mondta: a jelenlegi, erősen központosított rendszer alkalmatlan arra, hogy érzékelje a valós különbségeket és problémákat, ezért még akkor sem éri el a célját, amikor szándéka szerint jót tenne.

„Nem a felszínnel: a rendszer egészével van a baj. A központosítás mértéke és aránya tévedés, a megvalósítása gyenge színvonalú, és már nem is lesz jobb” – mutatott rá Hiller.

„A rendszer ebben a formájában nem javítható, és nem is bízunk benne. Bizalmunk a pedagógusokban és a szülőkben van, akik számára a legfontosabb a gyermek, a diák mindenek felett álló érdeke” – tette hozzá.

A holnap kezdődő tanévről azt mondta: a járványügyi szakemberek véleménye kell, hogy meghatározza a lebonyolítását, mert „a mi megítélésünk szerint a legfontosabb az élet védelme”. Tavasszal nem lehetett felkészülni az online oktatásra, most viszont az oktatásirányításnak minden lehetőséget modellezni kell, hogy szükség esetén felkészült legyen.

A NAT mostani bevezetéséről kijelentette: „Ennél alkalmatlanabb időpont egy új Nemzeti Alaptanterv bevezetésére egész egyszerűen nincs”, hiszen normál körülmények között is lehetetlen volna a tanároknak ennyi idő alatt felkészülni belőle, most a járványhelyzet miatt pedig „teljesen irreális”.

Magáról a NAT-ról azt mondta: nem fogadják el sem tartalmilag, sem szerkezetileg. Bevezetése a tanulók érdekei ellen való, és a magyar közoktatás színvonalának további csökkenését fogja maga után vonzani.

A változásnak azonban nem szakmai alapon kell eljönnie – hiszen oktatási szakértők, tudósok, pedagógusok és ellenzéki politikusok sora tiltakozott a NAT ellen, de megértettek, „hogy a kormány számára a szakmai érvek nem jelentenek semmit” – „hanem kormányváltás, a mi kormányváltásunk fogja ezt okozni” – mondta Hiller.

Kijelentette: a kormány által elismert 10% helyett a diákok legalább 25%-a kiesett a digitális oktatásból tavasszal, az ő lemaradásuk pótlása elemi érdek.

Azt mondta: a kormány által nyáron bejelentett, a gazdaság talpra állítására elkülönített európai uniós alapból gondoskodni kell tanári és diák laptop-programról, és hogy minden magyar pedagógus és diák hozzáférjen a világhálóhoz.

Mivel az alap felhasználásáról egyelőre keveset tudni, „időben kell szólni. Szólunk” – mondta Hiller, hozzátéve: „az oktatás feltételeinek javítása nélkül hosszútávon nincsen sikeres gazdaság”.

„Súlyos tévedésnek”, „súlyos hibának” nevezte a hátrányos helyzetű térségekben tanító pedagógusoknak szóló 500 ezer forintos kormányzati többletjuttatást. Mint mondta, helyesli az elvet, hogy kiemelkedő teljesítményért vagy rendkívüli körülmények között végzett munkáért külön elismerés jár, azonban a hátrányos helyzetű fiatalok mintegy 25-30% a az ország más területein él és jár iskolába, „az őket tanító pedagógusok pedig egy fillért nem kapnak.”

„Nekünk tehát nem az fáj, hogy kik kaptak. (…) Nekünk az fáj, hogy ez a megoldás itt igazságtalan, rossz, mert sokan, akik hasonlóan rendkívüli körülmények között rendkívüli teljesítményt nyújtottak, nem kapnak plusz elismerést” – mondta az MSZP oktatáspolitikusa.

Hangsúlyozta: az MSZP „teljes egészében egyetért” azzal a szakszervezeti felvetéssel, hogy a pedagógusok bérezésénél a pályakezdő A-1-es kategóriába a mindenkori minimálbér kerüljön, és ennek alapján kerüljön kiszámításra a teljes pedagógus bértábla.

„Mi ezt jogosnak és fontosnak ítéljük, és kiállunk a szakszervezetek mellett” – húzta alá.
Megjegyezte: ez a felvetés egyébként nem más, mint a kormánypártok 2011-es ígéretének betartatása, amit a bevezetés után 2 évvel eltöröltek, „jelentős anyagi kárt okozva a tanároknak és becsapva őket”.