2012. május 22. 08:50

Az MSZP Munkás Tagozatának véleménye az új Munka törvénykönyvéről

Az 1992. évi XXII. tv. (Mt.) bevezetésére széleskörű, kb. 1-1,5 éves társadalmi vitát követően került sor. Ennek keretében a szociális partnereknek lehetőségük volt véleményükkel elősegíteni a mindkét fél számára elfogadható törvényt.

A társadalmi vita helyett a új Munka törvénykönyve elfogadását megelőzően, szűk körben kiválasztott baráti szakszervezeti konföderációk vezetőivel (LIGA, MSZOSZ, Munkástanácsok,) látszategyeztetéseket tartott a kormány.  Ezeken az egyeztetéseken szinte csak egyoldalú kinyilatkoztatásokat tett a szaktárca (Fidesz). A szakszervezetek véleményét alig vették figyelembe az új Mt.-ben, A demokratikus ellenzékhez így az MSZP-hez is számos módosító javaslat érkezett a szakszervezetektől az Mt.-hez, természetesen a parlamenti 2/3 szavazógépe rendre leszavazta azokat, melyekkel tompítani lehetet volna az új Mt. katasztrofális hatásait.

A visszaszámlálás elkezdődött, július elsejével életbe lép a rabszolgatartás XXI. századi törvénykönyve. Bár meg kell jegyeznünk az ókori Rómában a rabszolgatartónak gondoskodnia kellet a beteg, elesett rabszolgájáról, ma, ha egészségügyileg alkalmatlanná vált a munkavállaló elbocsájtható.

Az új Munka törvénykönyvére vonatkozó előterjesztés kifejezetten munkavállaló- és szakszervezet-ellenes. Egy-két kivételtől eltekintve szinte csak a munkavállalók hátrányára módosította a jelenleg hatályos szabályokat.

A törvényjavaslat számos rendelkezése nincs összhangban az EU jogszabályaival és kifejezetten ellentétes az ILO, hazánk által is elfogadott egyes egyezményeivel.

Álláspontunk szerint az előterjesztésben foglaltak nem alkalmasak a Bevezető rendelkezésben megfogalmazott célok és általános magatartási követelmények érvényesítésére. A tervezetben szereplő szabályok elfogadása a munkavállalók jelenleg is nagymértékű kiszolgáltatottságát növelné, a szakszervezetek működését és érdekérvényesítési képességét ellehetetlenítené, illetve gyengítené.

Az új Mt. a munkajogot a polgári joghoz kívánja közelíteni, annak ellenére, hogy a munkaviszonyban nem lehet egyenrangú felek szabad megállapodásairól beszélni.

A munkaviszony alapvető természete, hogy a polgári jogtól eltérően nem mellérendelt, hanem alá-fölérendelt felekről van szó, ezt a tényt a Javaslat sokszor figyelmen kívül hagyja.

Ezzel egyidejűleg azonban a munkáltatói utasítási jogot szélesebb körben szabályozza, a munkáltatói főkötelezettségek körét szűkíti, míg a munkavállalói kötelezettségeket szigorítja, valamint a munkavállalókkal szemben alkalmazható hátrányos jogkövetkezmények alkalmazásának lehetőségét az eljárási garanciák biztosítása nélkül tágítja.

A kollektív szerződés munkavállalók hátrányára is eltérhet. Ezzel egy jogbiztonsági alapelvet sért meg a Javaslat kidolgozója, mert ez a lehetőség a munkavállalók anyagi, egzisztenciális biztonságát nemcsak sérti, de veszélyezteti is. Ehhez hozzájárul, hogy a Javaslat a munkavállalók érdekképviseleti lehetőségeit jelentős mértékben csökkenti.

Az MSZP Munkás Tagozata felkéri az MSZP elnökségét, hogy hívja fel a lakosság és a nemzetközi szervezetek képviselőinek figyelmét az új Munka törvénykönyvének bevezetésének tarthatatlan következményeiről, és a témában szervezzen az EU szakértő képviselőinek bevonásával nemzetközi konferenciát Budapesten, ha lehet még 2012. július elseje előtt.



Budapest, 2012. május 1.

MSZP Munkás és Érdekképviseleti Tagozat vezetősége