A társadalmi vita helyett a új Munka törvénykönyve elfogadását megelőzően, szűk körben kiválasztott baráti szakszervezeti konföderációk vezetőivel (LIGA, MSZOSZ, Munkástanácsok,) látszategyeztetéseket tartott a kormány. Ezeken az egyeztetéseken szinte csak egyoldalú kinyilatkoztatásokat tett a szaktárca (Fidesz). A szakszervezetek véleményét alig vették figyelembe az új Mt.-ben, A demokratikus ellenzékhez így az MSZP-hez is számos módosító javaslat érkezett a szakszervezetektől az Mt.-hez, természetesen a parlamenti 2/3 szavazógépe rendre leszavazta azokat, melyekkel tompítani lehetet volna az új Mt. katasztrofális hatásait.
A visszaszámlálás elkezdődött, július elsejével életbe lép a rabszolgatartás XXI. századi törvénykönyve. Bár meg kell jegyeznünk az ókori Rómában a rabszolgatartónak gondoskodnia kellet a beteg, elesett rabszolgájáról, ma, ha egészségügyileg alkalmatlanná vált a munkavállaló elbocsájtható.
Az új Munka törvénykönyvére vonatkozó előterjesztés kifejezetten munkavállaló- és szakszervezet-ellenes. Egy-két kivételtől eltekintve szinte csak a munkavállalók hátrányára módosította a jelenleg hatályos szabályokat.
A törvényjavaslat számos rendelkezése nincs összhangban az EU jogszabályaival és kifejezetten ellentétes az ILO, hazánk által is elfogadott egyes egyezményeivel.
Álláspontunk szerint az előterjesztésben foglaltak nem alkalmasak a Bevezető rendelkezésben megfogalmazott célok és általános magatartási követelmények érvényesítésére. A tervezetben szereplő szabályok elfogadása a munkavállalók jelenleg is nagymértékű kiszolgáltatottságát növelné, a szakszervezetek működését és érdekérvényesítési képességét ellehetetlenítené, illetve gyengítené.
Az új Mt. a munkajogot a polgári joghoz kívánja közelíteni, annak ellenére, hogy a munkaviszonyban nem lehet egyenrangú felek szabad megállapodásairól beszélni.
A munkaviszony alapvető természete, hogy a polgári jogtól eltérően nem mellérendelt, hanem alá-fölérendelt felekről van szó, ezt a tényt a Javaslat sokszor figyelmen kívül hagyja.
Ezzel egyidejűleg azonban a munkáltatói utasítási jogot szélesebb körben szabályozza, a munkáltatói főkötelezettségek körét szűkíti, míg a munkavállalói kötelezettségeket szigorítja, valamint a munkavállalókkal szemben alkalmazható hátrányos jogkövetkezmények alkalmazásának lehetőségét az eljárási garanciák biztosítása nélkül tágítja.
A kollektív szerződés munkavállalók hátrányára is eltérhet. Ezzel egy jogbiztonsági alapelvet sért meg a Javaslat kidolgozója, mert ez a lehetőség a munkavállalók anyagi, egzisztenciális biztonságát nemcsak sérti, de veszélyezteti is. Ehhez hozzájárul, hogy a Javaslat a munkavállalók érdekképviseleti lehetőségeit jelentős mértékben csökkenti.
Az MSZP Munkás Tagozata felkéri az MSZP elnökségét, hogy hívja fel a lakosság és a nemzetközi szervezetek képviselőinek figyelmét az új Munka törvénykönyvének bevezetésének tarthatatlan következményeiről, és a témában szervezzen az EU szakértő képviselőinek bevonásával nemzetközi konferenciát Budapesten, ha lehet még 2012. július elseje előtt.
Budapest, 2012. május 1.
MSZP Munkás és Érdekképviseleti Tagozat vezetősége
2012. május 22. 08:50
Az MSZP Munkás Tagozatának véleménye az új Munka törvénykönyvéről
Az 1992. évi XXII. tv. (Mt.) bevezetésére széleskörű, kb. 1-1,5 éves társadalmi vitát követően került sor. Ennek keretében a szociális partnereknek lehetőségük volt véleményükkel elősegíteni a mindkét fél számára elfogadható törvényt.