Novák Katalin köztársasági elnöki kegyelemben részesített egy pedofil bűnsegédjét, a döntését pedig Varga Judit akkori igazságügyi miniszter ellenjegyezte. Nem volt kötelező a kegyelmi kérvényt elfogadni, és nem volt kötelező a kegyelmi döntést ellenjegyezni. Az Alkotmánybíróság már egy 2007-ben hozott határozatában rögzítette: „az igazságügyért felelős miniszter sem kötelezhető arra, hogy a köztársasági elnök kegyelmi döntéséről szóló határozatot automatikusan ellenjegyezze; őt az ellenjegyzés vagy annak megtagadása kérdésében illeti meg döntési jog”.
Varga Judit azonban ellenjegyezte Novák Katalinnak egy pedofil bűnöző bűnsegédjének kegyelmi határozatát, ezzel a kormány átvállalta a döntéssel kapcsolatos politikai felelősséget. Ezzel a döntésével pedig el kell számolnia az Országgyűlés előtt.
Az elmúlt napokban látott közfelháborodás mértéke jól jelzi, hogy a kegyelmezési jog gyakorlásával kapcsolatban rendszerszintű problémák állnak fenn.Varga Judit igazságügyi miniszter, a Fidesz leendő EP-listavezetője akár az ügy ismerete nélkül gyakorolta az ellenjegyzést, akár a bűncselekmény jellegének tudatában döntött, a politikai felelőssége megkérdőjelezhetetlen!
Az Országgyűlésnek, mint a kormány működését ellenőrző alkotmányos szervezetnek kötelessége, hogy megvizsgálja az igazságügyi miniszterek ellenjegyzési döntéseit, a közvéleménynek ne titkolózva meghozott döntésekből kelljen utólag megtudnia, mi alapján kaphatott egy pedofil bűnsegédje kegyelmet. Jogosan merül fel a társadalomban a kérdés, kik kaphattak még kegyelmet, mi okozza a rendszerszintű problémát a kegyelmezési gyakorlatban.
