Az MSZP újrázni készül - interjú a Zala megyei Hírlapnak

A politikus Surdon, az MSZP Falujárás című programjának első állomásán adott interjút lapunknak.

- Az MSZP-nek a Bajnai-féle Haza és Haladás Alapítvánnyal kapcsolatos együttműködése világos és nyilvánvaló, de mi a helyzet Gyurcsány Ferenccel és a Demokratikus Koalícióval? Nem tartanak attól, hogy a még mindig meglehetősen népszerűtlen volt kormányfő visszahúzza a szocialistákat?

- Előrebocsátom, mi minden demokratikus párttal és szervezettel hajlandóak vagyunk együttműködni, egy feltételünk van számukra, az, hogy előre meg akarjuk mondani a választópolgároknak, mit kívánunk tenni, hogyan raknánk rendbe az országot, hogy kivezessük ebből a válsághelyzetből. A konkrét kérdésre pedig az a válaszom, hogy mi az MSZP vagyunk, Gyurcsány Ferenc pedig a Demokratikus Koalíció vezetője. Másrészt azt gondolom, ha elkészül a végleges választási programunk, nem baj, ha minél szélesebb a támogatottsága. Ha tehát valaki ennek megalkotásában részt akar venni, azt örömmel fogadjuk, kíváncsiak vagyunk mindenki véleményére - ebben nagyon különbözni akarunk a Fidesztől, amely láthatóan senkinek a véleményére se kíváncsi. A szocialista párt nyitott, egyeztető, a párbeszéden alapuló politikában hisz.

- Az MSZP-t Ön a sírból hozta vissza 16 százalékra, ami nem is olyan rossz a Fidesz 27 százalékos népszerűségéhez képest.

- Amikor pártelnök lettem, az elemzők csak legyintettek: az MSZP-nek vége. Most ugyanők azt mondják: nélkülünk nincs választási győzelem, nincs változás az országban. Úgy hiszem, bebizonyítottuk, hogy képesek vagyunk szembenézni a hibáinkkal és megújulni, a pártvezetés ennek jegyében teljesen kicserélődött és jelentősen megfiatalodott.

- Mikor és ki lesz a baloldal miniszterelnök-jelöltje?

- Az, akivel meg lehet nyerni a választást, szerintem ez az év végére konkretizálódik.

- A megújulás része az is, hogy Kolozsváron, Erdélyben bocsánatot kért az MSZP kettős állampolgársággal kapcsolatos 2004. december 5-ei népszavazást megelőző magatartásáért? Utána azt mondta, ez nem kampányfogás volt. Ha tényleg nem, miért pont most tette meg ezt a gesztust?

- Ma már úgy látjuk, hibáztunk akkor és a korábbi álláspontot most, nemzetpolitikai programunk elkészítésekor bíráltuk fölül. Éppen ennek elfogadása volt az apropója a kolozsvári kihelyezett elnökségi ülésünknek. Azt gondoltuk, helyes, ha ott belátjuk, hibáztunk, ez a fajta szemléletmód egyébként jobban is elterjedhetne a magyar politikai kultúrában, úgy vélem. Büszke vagyok rá, hogy elsőként vállaltuk fel a politikai szereplők közül, hogy abban a kérdésben, amiben megsértettük az embereket, bocsánatot kérünk.

- Ezek szerint még jó pár ilyenre kell számítanunk...

- Amikor pártelnökként újraválasztottak, fontosnak tartottam, hogy felsoroljam azokat a hibákat, amiket szerintem a kormányzásunk alatt ejtettünk és akkor meg is követtem miattuk a választókat. Ez elég kis médianyilvánosságot kapott, pedig ma talán sok kérdésre választ adna. Azt is elismerjük, abban, hogy a Fidesznek ma kétharmada van, nagyon nagy a mi felelősségünk is, mert rosszul kormányoztunk. Erről is szól egyébként az új programunk megalkotásának folyamata, nem akarjuk megint elkövetni ugyanazokat a hibákat. Az okos ember nem csak a saját kárából tanul, de abból bizonyosan.

- Mégis, milyen hibákat nevesítene?

- Az igazság az, hogy akkor mi egyfajta cezúrát is húztunk, ami azt jelenti, hogy a múlttal már nem foglalkozunk, a történelmet úgysem lehet visszacsinálni, ezért inkább csak a jövőbe tekintünk, mert az még formálható. És most már a választópolgárok is azt várják el tőlünk, hogy arról beszéljünk, mit tennénk, ha ez a kormány megbukna. Két héttel ezelőtti amerikai utazásom során szintén ez érdekelte vendéglátóimat. Nekik is elmondtam, mi gazdasági növekedést, új munkahelyeket, hatékonyan működő, fenntartható és magasabb színvonalú egészségügyet, az oktatásban esélyegyenlőséget, az agráriumban pedig fejlődő vidéket akarunk.

- Visszatérve az erdélyi elnökségi ülésre, ott a román rendőrségnek kellett bemenekítenie Önöket a helyszínre a demonstrálók elől. Az ilyen és ehhez hasonló szituációkat hogyan éli meg a politikus?

- Nem voltak utána rossz érzéseim ezzel kapcsolatban, sőt, megértem őket. Joguk van tiltakozni, az én dolgom viszont az, hogy az új nemzetpolitikát a gyakorlatba átültetve bebizonyítsam nekik: mi már tényleg másképp gondoljuk. Szerintem, ha ez sikerül, és pár év múlva visszatérek közéjük, lehet, hogy már nem is tüntetnek, mert azt mondják majd, igen, ezek betartották, amit ígértek. Illúzióim persze nincsenek, ettől még biztosan nem fognak ránk szavazni, de talán jobban tisztelnek majd minket.

- A múlt hét híre, hogy az IMF felállt a tárgyalóasztaltól a készenléti hitelmegállapodással kapcsolatban.

- A baj az, hogy Orbán Viktor politikai kérdésként kezel egy gazdasági kérdést, ő azért nem akar IMF-megállapodást, hogy aztán a kampányban elmondhassa: lám, kormánya a megállapodás nélkül is kibírta. Ez akár még igaz is lehet, csak egy baj van vele, mégpedig az, hogy jelenleg két és félszer magasabb kamattal finanszírozzuk az ország államadósságát, mintha lenne IMF-szerződés. Ez a virtus a magyar állampolgárnak százmilliárdjaiba kerül egy évre vetítve. Pedig ebben az ügyben véleményem szerint nem arról van szó, hogy ki szereti az IMF-et, meg ki nem, ki a harcos, és ki kevésbé az, ki a magyar nemzeti érdekek képviselője és ki nem - megjegyzem, a kormányfő éppen nem. Az a politikus, aki több százmilliárd forintot húz ki az emberek zsebéből csak azért, hogy politikai arculatát megőrizze (hiszen tudjuk, korábban hogyan szidta a Valutaalapot), pont, hogy elárulja a nemzetét. Hiszen az lenne a dolga, hogy spóroljon a választóinak, ehhez képest inkább elherdálja a pénzüket. A Fidesznek mennie kell - és biztos vagyok benne, hogy menni is fog.