A MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT NYÍLT LEVELE
Béres Tamás úrnak,
Karátson Gábor úrnak,
Lányi András úrnak,
Nagy Boldizsár úrnak,
Schneller István úrnak,
Szilvási István úrnak,
Vida Gábor úrnak,
Zlinszky János úrnak
az új alaptörvény tartalmáról kialakított véleményére
Tisztelt Uraim!
A 2010. áprilisi országgyűlési választáson, a szavazatok 52,73 %-ával a Fidesz-KDNP szövetség kétharmadosnál nagyobb többséget szerzett a Magyar Köztársaság Országgyűlésében. A győztesek egyértelműen kinyilvánították, hogy törvényhozási túlsúlyukat és kormányzati hatalmukat egy új berendezkedés megteremtésére kívánják felhasználni. Választási sikerüket "szavazófülkés forradalomnak" nevezték, mely lezárta az elmúlt két évtized átmeneti időszakát, s megalapozta az általuk nemzeti együttműködés rendszerének elkeresztelt egyeduralmi berendezkedést. A Magyar Szocialista Párt egyértelműen kinyilvánította, hogy egy új alaptörvény megteremtésének csak akkor látja értelmét, ha az alkotmányozás nem eredményezi az 1989-1990-es alkotmányozással megteremtett államszervezeti modelltől való radikális eltávolodást. Következetesen képviselt álláspontunk az volt, hogy mindenképpen meg kell őrizni a hatályban lévő alkotmány valamennyi értékét, s azokat további értékekkel kell gyarapítani. Tekintettel kell lenni az európai országok alkotmányfejlődésének eredményeire, továbbá azokra a megállapításokra, amelyeket az Alkotmánybíróság 20 éves gyakorlata kimunkált. Az MSZP garanciákat követelt annak érdekében, hogy az új alkotmány valóban a társadalom többségének támogatását élvezhesse, és szövege intézményesített egyeztetési rendben alakulhasson ki. A Fidesz-KDNP pártszövetség kezdeményezéseinket elutasította, az alkotmánykoncepcióhoz tett javaslatainkat lesöpörte.
A kormányzó pártok országgyűlési képviselői 2011. március 14-én benyújtották az Országgyűléshez a Magyarország Alaptörvénye címet viselő új alkotmány tervezetét. Az új alaptörvény szövege visszaigazolta a várakozásainkat, megerősítette azt a meggyőződésünket, hogy a kormánypárti többség a demokratikus jogállam értékeinek csorbítására, az alapvető jogok megnyirbálására, hatalmának hosszú időre történő bebetonozására készül. Ebben a folyamatban az MSZP nem vesz - mert nem vehet - részt.
A parlamentarizmus lényegével ellentétes, hogy a most kormányzó koalíció a gazdaság- és társadalompolitikai elképzeléseit kifejező egyes törvények megváltoztatását kétharmados többséghez köti, amikor ezeket a tárgyköröket sarkalatos törvényekben szabályozza. A sarkalatos törvényeket az Országgyűlés a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával fogadja el. Ilyen sarkalatos törvény - több mint 30 tárgykörben - szabályozza majd az adórendszert, a nyugdíjrendszert, a médiaszabadságot, az ügyészséget, és számos más olyan területet, amelyek egyébként a kormányzás alapvető mozgásterét adják. Ugyanakkor az alapvető jogokat lényegében nem védik garanciális törvények.
Az alapvető jogokra vonatkozó szabályok csak a kommunikációban egyeznek meg az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglaltakkal. A Charta számos garanciális szabálya kimaradt a tervezetből (pl. 8., 11., 21., 27., 30, stb. cikk). A nemzetközi színtéren is elhangzott nyilatkozatokkal ellentétben, a tervezet többek között a személyes adatok védelme körében nem tartalmazza a célhozkötött adatkezelés követelményét, a véleménynyilvánítás szabadságának deklarálása nem jár együtt annak a követelménynek a megfogalmazásával, miszerint a tömegtájékoztatás sokszínűségét biztosítani kell, a munkavédelem szabályai között nem található meg az indokolás nélküli elbocsátás tilalma, a gyermekvállalás miatti elbocsátás tilalma, valamint az elbocsátás előtti meghallgatás kötelezettsége sem. Gyakorlatilag tehát az államot korlátozó garanciák maradnak ki az alaptörvényből. Nyilván nem véletlen az sem, hogy az alaptörvény nem mondja ki, hogy visszamenőleges hatállyal nem lehet a jogalanyok számára kötelezettséget megállapítani és kötelezettségeiket visszamenőleg nem lehet a korábbinál terhesebbé tenni.
A levelükben jelzett aggodalomban a Magyar Szocialista Párt is osztozik. Az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság által előkészített alkotmánykoncepció összeállításának kezdeti időszakában a magunk részéről írásban is felhívtuk a figyelmet arra, hogy az alkotmányozásban elsőrendű szempontnak kell lennie a következőknek:
a) az alapvető jogok katalógusát a vonatkozó nemzetközi szerződések tartalmának és az Alkotmánybíróság döntéseinek megfelelően bővíteni/nevesíteni kell,
b) meg kell határozni az alapvető jogok egymáshoz való viszonyát, az érvényesítésükre vonatkozó állami kötelezettségeket,
c) meg kell erősíteni az alapvető jogok érvényesülésének tartalmi és intézményes garanciáit.
Különösen szembetűnő az alapvető jogok korlátozására vonatkozó szabályozás. A szükségességre utalás például nem tartalmazza azt, hogy az alapjog korlátozásának elkerülhetetlennek kell lennie, és nem utal arra sem, hogy alkalmasnak kell lennie a kívánt cél elérésére. Az 53. cikk pedig a hatályos alkotmányhoz képest sokkal kevesebb alapjog felfüggesztését zárja ki különleges jogrend idején. Mindezek mellett Magyarország új Alaptörvényéről szóló tervezet az Önök által is említett területeken is komoly visszalépést jelent a hatályos alkotmány szabályaihoz képest is.
A tervezet O. cikkének (1) bekezdése szerint Magyarország védi és fenntartja az egészséges környezetet. Ez a rendelkezés a hatályos alkotmányhoz képest ("A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez") azt jelenti, hogy az egészséges környezet alapjogi védelme megszűnik. Ez a szöveg nincs összhangban az Alkotmánybíróság környezeti status quo döntésével, és értelemszerűen nem jelennek meg olyan lényeges környezeti részjogosítványok sem, mint a környezet állapotáról való valósághű tájékoztatáshoz való jog, a környezeti adatokhoz való hozzáférés joga vagy a "szennyező fizet" elve. Alapjog meghatározása hiányában az ombudsmani védelem szintje is csökken, a tervezet - más rendelkezésekre is figyelemmel - előrevetíti a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa intézményének mint különbiztosnak a megszűnését is.
A tervezet szerint a személyes adatok védelméért és a közérdekű adatok nyilvánosságáért független hatóság felel. Jelentős visszalépésként értékelhető, hogy nem országgyűlési biztos, vagyis az Országgyűlés parlamenti kontrollt végző külső szerve, hanem a közigazgatási szervezetrendszerbe illeszkedő hatóságnak lesz hatásköre ilyen ügyekben. A probléma kettős:
- a hatóság - többek között - annak a szervezetrendszernek a tevékenységét ellenőrzi, amelynek a tagja;
- a szöveg szerint a hatóság - amely elméletileg azért lenne, hogy ezeknek az alapjogoknak az érvényesülését biztosítsa - felel az adatok védeleméért és a közérdekű adatok nyilvánosságáért, azaz ha ezek nem teljesülnek, akkor a hatóságot kell felelősségre vonni, és nem azt az állami vagy egyén szervet, amely alapjogot sért.
A nemzeti és etnikai kisebbségek esetében a tervezet nem tartalmazza az önazonosság megválasztásának jogát, csak az önazonosság megvallásához való jogot. Ez azt eredményezi, hogy az állam lehetőséget kap arra, hogy maga döntsön arról, kit ismer el németnek, románnak vagy romának. A szomszédos államokban élő magyarok védelme érdekében eddig Magyarország példaszerű kisebbségi politikát igyekezett folytatni, a jogvédelem szintjének csökkentése ugyanakkor károsan hathat ki a határon túli magyarok kisebbségi jogokért való küzdelmére is.
A tervezet megszünteti a "nemzeti és etnikai kisebbség" alkotmányi meghatározást, helyette különbséget tesz a nemzetiségek és népcsoportok között. Ezek jogállásának azonosságára nem utal, bár azonos - a hatályos alaptörvényben megfogalmazottakon lényegesen nem túlmutató - jogokat biztosít számukra. Az állam kisebbségvédelmi (vagy legalább a kisebbségi nyelvek védelmére vonatkozó) kötelessége a tervezetben nem szerepel (lásd a H. cikket is). A nemzeti és etnikai kisebbségek jogait védeni hivatott különbiztosi intézmény a tervezetben szintén nem található meg, ehelyett a nemzetiségek és népcsoportok jogainak védelmére az alapvető jogok biztosa lesz hivatott.
Az országgyűlési biztos intézményének kétszintűvé tétele lényegében megszüntetné a szakosított ombudsman függetlenségét, és ezzel önálló vizsgálati jogkörüket formálissá tenné. Ugyancsak kifogásolható, hogy - a tervezet 24. cikk (2) bekezdés d) pontjára is figyelemmel megszűnik az országgyűlési biztos Alkotmánybírósághoz való fordulásának lehetősége, amely a hatályos Alkotmány alapjogvédelmi rendszere egyik legjelentősebb kapcsolódási pontját jelenti a két alkotmányos szerv között. Az, hogy a biztos intézményére vonatkozó részletes szabályokat nem minősített ("sarkalatos") törvény határozza meg, kérdésessé teszi az intézmény függetlenségét, és más alkotmányos intézményekkel való kapcsolatát is.
A Magyar Szocialista Párt már az új alkotmány előkészítésének időszakában - a parlamenti munka keretei között - felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmányozás mögött húzódó elvek és hatalmi szempontok szembemennek a magyar alkotmányos és demokratikus hagyományokkal, s a köztársaságnak a fékek és ellensúlyok rendszerére épülő alkotmányos berendezkedését lerontó eredményre vezetnek. Az MSZP alkotmánykoncepciójában foglaltakra csak a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési biztosa reagált, aki megerősítette elkötelezettségünket az ombudsmani intézmény értékeinek megőrzésében.
Úgy véljük, hogy mindazoknak - egyénenként és közösen is - hallatniuk kell a hangjukat, akik a demokratikus jogállami berendezkedés megőrzése érdekében a totális hatalomgyakorlással szemben is vállalják a véleményüket. A Magyar Szocialista Párt a parlamenti eszközökön kívül minden lehetséges módon hangsúlyozza az Önök által is jelzett értékek védelmét fontosságát.
A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja nevében:
Mesterházy Attila
az MSZP elnöke
