A Bizottság még 2015-ben kezdte el vizsgálni az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat és a dohánytermékeket terhelő adót. A vizsgálat során arra jutott, hogy a progresszív díjszerkezet szelektív előnyöket biztosít az egyes vállalkozások számára versenytársaikkal szemben, tehát versenytorzító hatása van.
„Mindkét külön adó esetében a kormány bizonyos üzleti szereplőket kívánt előnyhöz juttatni. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj esetén a franchise-ban működő hálózatok jártak volna jól - mint például a CBA, míg a dohánytermékeket terhelő adónál szintén kormányközeli dohányipar cégek kerültek volna előnybe – hívta fel a figyelmet Szanyi Tibor, szocialista EP képviselő, aki egyben az Európai Parlament éves versenyjogi jelentésének előadója is.
A Bizottság szerint a magyar kormány egyik esetben sem tudta igazolni a progresszív díjszerkezet szükségességét. Ez nem meglepő, hiszen valóban semmi nem igazolja, hogy a 6%-os díjmérték alá tartozó üzletek felügyeletével járó költségek 60-szor magasabbak lennének, mint a 0,1%-os díjmérték alá tartozó üzletek felügyelete kapcsán felmerülő költségek. Hasonlóképpen az sem állja meg a helyét, hogy a dohánytermékek egészségügyre gyakorolt hatása arányosan növekszik az e termékeket értékesítő vállalkozások árbevételével, vagy, hogy a valamely gyártó által értékesített első doboz cigaretta egészségre gyakorolt hatása nagyobb, mint az ugyanazon gyártó által értékesített utolsó doboz cigarettáé.
„A Bizottság helyesen járt el, mikor az említett két különadót versenyellenesnek minősítette és felszólította a kormányt, hogy biztosítsa, hogy valamennyi magyar vállalkozás egyenlő elbánásban részesül, és a hozzájárulások beszedése megkülönböztetés-mentes alapon történik”- hangsúlyozta a szocialista politikus.
„Egy dolog azonban mindenképp pozitív: úgy tűnik, hogy az Orbán kormány is elismeri a progresszív adózás előnyeit. Bár jelenleg még csak olyan formában, hogy azzal a holdudvarának kedvezzen”- tette hozzá Szanyi Tibor, EP képviselő.
