A független szervezetek nem férnek bele a nemzeti együttműködés rendszerébe
Szabó Imre szocialista képviselő napirend előtti felszólalásában azt mondta: a független szervezetek nem férnek bele a nemzeti együttműködés rendszerébe, csak azok tartoznak ide, akik alávetik magukat a kormánynak. A politikus zöld szervezeteket hozott példaként, amelyek egy találkozón vitába keveredtek a szaktárcával.
Fenntarthatatlan makrogazdasági pályát mutat a zárszámadás (2011-es zárszámadási törvény)
Boldvai László, az MSZP egyik vezérszónoka arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2011-es az első év, amelynek költségvetési politikáját teljes mértékben a kormány határozta meg. A képviselő egyúttal felhívta a figyelmet, hogy a zárszámadás szerint a 2,8 százalékos céllal szemben a hiány elérte a 6,2 százalékot. A kabinet gazdaságpolitikája a vártnál kisebb növekedést eredményezett, ami mellett a Mol-részvények megvásárlása és az állam által átvállalt hitelek is hozzájárultak a hiány növekedéséhez.
A központi költségvetés bruttó adósságállománya közel 102 milliárd forinttal magasabb a tervezettnél, a bruttó adósság összege 2010 végéhez képest 914,5 milliárd forinttal nőtt - mondta az ellenzéki politikus. A kormány által prioritásként kezelt államadósság-csökkentés megbukott - jelentette ki.
Szerinte a számokban a tervektől való hatalmas eltéréseket, fenntarthatatlan makrogazdasági pályát és kiszámíthatatlanságot lehet látni.
Szekeres Imre, az MSZP másik vezérszónoka azt hangsúlyozta, hogy a 2011-es történések és folyamatok alapvetően meghatározzák az idei költségvetést, ahogy a jövő évi büdzsé is a 2012-es teljesítményen múlik, a benyújtott adatokból pedig az tűnik ki, hogy a 2013-as költségvetés teljes mértékben megalapozatlan. Szerinte a tavalyi zárszámadás és a megalapozatlan jövő évi büdzsé elkészítése egyaránt kedvezőtlen képet mutat az Orbán-kormány munkájáról.
Hangsúlyozta: Magyarország az egyetlen olyan uniós ország, ahol a beruházások két éve folyamatosan csökkennek, ez pedig azzal a veszéllyel jár, hogy még a jelenlegi munkahelyeket sem lehet megvédeni. Magyarország két év alatt befektetésre nem ajánlottá és a világ nyolcadik legkockázatosabb országává vált, miközben a forint árfolyama még a térség valutáitól is leszakadt, az ország pedig 12 helyet csúszott lejjebb a versenyképességi listán - mondta.
Eximbank - a javaslat nem a lényegről szól
Józsa István azt mondta, a célokkal egyetértenek, de a javaslat nem a lényeget érinti. Államháztartási és jogdogmatikai szempontból komoly aggályokat vet fel az indítvány - mondta. Kifejtette: fellazítja a tavaly államháztartási törvény egyik garanciális rendelkezését, amely az állami kezességről szól.
A garanciális szabály alól a Eximbank kikerülne, és ezáltal az állam az adóforintokat jobban kockáztatná, azzal a veszéllyel, hogy mindez vesztességgel jár majd.
Különös az is - folytatta -, hogy az 1994.évi törvény módosításáról szóló javaslatot Dióssi Csaba nyújtotta be, és ezt szerinte kormányzati megrendelésre tette.
Postatörvény - hosszú távú stratégia kellene
Baja Ferenc szerint hosszú távú stratégiára lenne szükség a postáról és annak a közszolgáltatásokon belül elfoglalt helyéről. Ennek hiányában ugyanis szerinte nem biztosított a posta jövője és a modernizációja. Az MSZP szerint a piacnyitás az új szereplők erősödésével Budapesten és a nagyvárosokban akár a vidéki kisposták bezárásához is vezethet.
A vezérszónok úgy vélte: a kormány nem tudta eldönteni, hogy egy vállalatot akar-e, vagy inkább egy közszolgáltatásokban részt vevő intézményt. A javaslattal pedig szerinte sem megvédeni, sem pedig új feladatokkal nem kívánja ellátni a kormány a Magyar Postát.
Hangsúlyozta: ezt a javaslatot az MSZP nem szavazza meg, hanem másfél éven belül elkészíti saját tervezetét, amely a posta szerepét a közszolgáltatások jövőjével kapcsolatos stratégiára alapozza. Hozzátette: a vállalati versenyt mindenképpen el fogja veszíteni, ezért kellene inkább a közszolgáltatások ellátásra fektetni a hangsúlyt.
A javaslat nem szolgálja a piacnyitást
Simon Gábor emlékeztetett az uniós irányelv által kiemelt szempontokra, arra, hogy a liberalizáció során biztosítani kell a szolgáltatások színvonalának változatlanságát.
Kijelentette, hogy frakciója nem támogatja a javaslatot, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy három hónappal a piac teljes megnyitása előtt terjeszti be a törvényt a kormányoldal. Szerinte a felkészülés érdekében legalább egy éve be kellett volna nyújtani ezt a törvényjavaslatot.
Úgy vélte, sem az időzítés, sem a törvény tartalma nem segíti elő új piaci szereplő megjelenését, ez pedig nem vezet a szolgáltatás minőségének érdemi javulásához. Nem szolgálja a fogyasztók érdekét - mondta -, amit legalább olyan fontosnak nevezett, mint a Magyar Postáét.
Kritikák az új választási eljárási szabályokról
Több mint hét és fél órás tárgyalás után ért véget szerdán hajnali háromnegyed négykor az új választási eljárási törvényjavaslat előző hétről folytatódó parlamenti általános vitája.
Az elhúzódó vita második felében csak ellenzéki képviselők jelentkeztek normál idejű felszólalásra. Az MSZP padsoraiból Bárándy Gergely az átalakítani tervezett új választási intézményrendszer függetlenségét vonta kétségbe, míg Harangozó Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy a levélben történő feliratkozás szűkre szabott határideje miatt a fogyatékkal élők sem feltétlenül járnak jobban az új választási eljárási szabályokkal. Mint mondta, az internetes hozzáféréssel nem rendelkező mozgássérülteknek a jövőben személyesen kell majd eljárniuk regisztrációjuk ügyében, ami sok esetben nehezen megoldható lehet számukra. Az ugyancsak szocialista Molnár Zsolt - több ellenzéki képviselőhöz hasonlóan - jelezte: a KDNP nem vesz részt a vitában, amit annak tud be, hogy a kereszténydemokratákat nem érdekli a választás, vagyis "egyfajta szatellit pártként" tekintenek magukra.
Lendvai Ildikó hajnali fél háromkor tett felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy mindössze öt fideszes képviselő hallgatja a három ellenzéki frakció felszólalóit, vagyis - mint mondta - létszámban felülkerekedtek a kétharmados kormánytöbbségen. Burány Sándor szerint a kabinet hibás gazdaságpolitikája akkora haragot vált majd ki, hogy végül valóban magas lesz a választási részvétel és a szavazók leváltják az Orbán-kormányt. Horváth András arra emlékeztetett, hogy a szocialisták korábban mindig csak parlamenti konszenzus alapján változtattak a választási eljárási szabályokon.
