„Azt gondoljuk, hogy magától értetődő, hogy nemcsak a civilszervezeteknek, nemcsak az egyházaknak, hanem a szakszervezeteknek is jár az a támogatás, amit az adózók a maguk szája íze szerint oszthatnak szét, amely nem az államhatalom kénye-kedve szerint, egyes kedvezményezetti csoportokat segít” – mondta Tordai.
„Különösen égetőnek” nevezte, hogy a szakszervezetek megerősödjenek, hiszen a Fidesz 2012-es Munka Törvénykönyve a dolgozók és a szakszervezetek jogait egyaránt csorbította, megvonta jogosultságaikat, és korlátozta a sztrájkjogot is.
Az MSZP-Párbeszéd baloldali szövetsége eddig is támogatta, hogy adják vissza a dolgozók egyéni és kollektív jogait, és adják meg a szakszervezeteknek azt a megbecsülést, amely lehetővé teszi eredményes munkájuk folytatását.
A szakszervezetek örömmel fogadták a javaslatot az egyeztetések során, és a politikusok remélik, hogy mind a többi ellenzéki párt, mind a kormánypártok támogatják majd, hiszen „a 4,5 millió magyar munkavállaló érdekképviselete nem pártügy, hanem pártokon átnyúló közös nemzeti érdek” – mondta. Hozzátette: ha mégsem sikerül első körben elfogadtatni az indítványt, „akkor újabb és újabb nyomásgyakorlással fogunk élni”.
Korózs elmondta: eddig az Európai Unióban nem foglalkoztak a munkásokkal, s míg a tőke és a munkaerő szabad áramlása prioritást élvezett és annak hasznait a centrumországok aratták le, addig a szociális biztonság, az egészségügy és a nyugdíjrendszer fenntarthatósága nemzeti hatáskör maradt. Ezért, miközben nem vitatják a moderált piacgazdaság elvét, a piaci kudarcok kiigazítására olyan elosztási és újraelosztási rendszerre van szükség, ami prioritásként kezeli a jóléti intézkedéseket.
„Nem igaz az a hamis orbáni állítás, hogy vége van a jóléti rendszereknek. Ez hazugság” – jelentette ki, hozzátéve: azok az országok prosperálnak az Európai Unión belül is, amelyek odafigyelnek a jóléti politikára.
Úgy folytatta: egyetértenek az Európai Szakszervezeti Szövetség azon kezdeményezésével, hogy elsőbbséget kell biztosítani a hosszú távú beruházásoknak a spekulációs befektetésekkel szemben, de egyben szorgalmazzák a humánerő, az oktatás és a mobilitás elősegítését.
Ökológiailag és szociálisan is fenntartható rendszerekre van szükség és egységes európai szakszervezeti akcióképességre, ami nem hagyja kijátszani egymással szemben a munkavállalókat és a munkahelyeket teremtőket. Erre a kijátszásra példának hozta a Hankook gumigyárban nálunk folytatott sztrájkot, ahová a vállalat külföldi sztrájktörőket hozatott.
Az MSZP-Párbeszéd kampányában eddig ismertetett szociális követelések: havi 750 euró minimálbér minden uniós tagországban, 300 eurós nyugdíjminimum, 150 eurós családi pótlék és hátrányos helyzetű diákok részére tanévenként 1000 eurós képzési támogatás - mellett további követelésekről számolt be: fejenként 500 eurós havi átképzési segítségről, havi 500 eurós álláskeresési juttatásról, 300 eurós minimális keresetpótló juttatásról és 300 eurós nyugdíj előtti segélyről.
Tordai elmondta: az MSZP-Párbeszéd közel 100 helyszínen tart ünnepi programokat május 1-jén szerte az országban.
