„Ez az egyik legfontosabb lépés” – hangsúlyozta.
Az anyagi védelemhez tartozik a minimálbér adómentessé tétele és az, hogy az álláskeresési járadék idejét a mostani 3-ról kibővítsék 9 hónapra, a legalacsonyabb összege pedig ne legyen kevesebb, mint nettó 100 ezer forint „jelen helyzetben”.
A kiegészítést azért tette, mert nagyjából ez ma a létminimum; ha ez változik, az összegen is emelni kell – tette hozzá.
A politikai védelemhez az MSZP konkrét javaslata az, hogy a civil szervezetekhez hasonlóan a szakszervezetek is igénybe tudják venni a személyi jövedelemadó 1%-os felajánlásait. Ezen kívül hosszú távú stratégiai megállapodást kell kötni mind a munkáltatókkal, mint a munkavállalókkal, és újra vissza kell állítani azt a komoly érdekegyeztető munkát, ami annak idején az Érdekegyeztető Tanácsban folyt. „Erre Karácsony Gergelynek is van egy konkrét ígérete” – jelentette ki.
Hozzátette: nagyon fontos, hogy a törvény védje a szakszervezeti vezetőket is.
Mint mondta, jelenleg a Munka Törvénykönyvében „számtalan olyan tétel van, ami kedvező azoknak a munkáltatóknak, akik az alacsony munkabérért (...) és a dolgozók kiszolgáltatottsága miatt jönnének ide”.
Ez a piacot is befolyásolja, hiszen Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azzal „csábítja ide” a főként keleti befektetőket, hogy „itt nem kell szakszervezetesdit játszani”, és a rabszolgatörvény miatt a túlóra tekintetében spórolni tudnak, „ez olcsóbb munkaerőt ad nekik”.
Ezen változtatni kell. A munkáltatókat azonban ez nem fogja elriasztani, ha magasan képzett szakembereket tudnak foglalkoztatni Magyarországon – mondta.
Megerősítette: kormányváltás estén mindenképpen megvalósítják ezeket a lépéseket.
A minimálbér adómentessé tételéről elmondta: ezzel úgy lehetne „most azonnal” bért emelni, hogy az a vállalkozásoknak semmibe nem kerülne. Az erre vonatkozó törvényjavaslát az MSZP benyújtotta a Parlamentnek, de „rendre lesöpri a kormány az asztalról”.
Beszélt az MSZP tervéről a lakótelepi lakások és a „Kádár-kockák” energetikai felújítására és szigetelésére. Mint mondta, a panelprogram mintegy 4-500 milliárd forintba kerülne, de megvan rá a forrás, részben uniós támogatásból.
Ez sokat segítene a mintegy 1,8-2 millió panelház lakóinak, hogy ne szenvedjék meg annyira a nyári hőséget és a téli magas fűtésszámlákat.
„Olyan betonra kell költeni, ami az emberek javát szolgálja!” – jelentette ki.
De a program, amit a régi építésű vidéki családi házakra is kiterjesztenének, jó lenne a magyar gazdaságnak is, mert segítené az építőipart, főleg a helyi kis- és középvállalkozásokat; munkahelyet teremtene; jelentős energetikai megtakarítást hozhatna, így a klímahelyzet szempontjából is jelentős dolog lenne.
