Csáki György közgazdaságtani premisszaként leszögezte, amióta Magyarország nem aranyexportőr, bármilyen kormány is legyen hatalmon, függött a világgazdaságtól, nem tudott teljesen önállóan megállni a saját lábán.
Később, a modern magyar gazdaság karakterének kirajzolódásakor már láthatóvá vált, hogy kicsi és nyitott gazdaságunk van. Még később, 1958-1959 után kiderült, hogy akkori partnereinktől nem kaphatunk modernizációs impulzusokat, erre a rendszerváltás után nyílt újra lehetőség.
A jelenről szólva az előadó elmondta, lehet, hogy erős a Németországtól való függőségünk, de az ország GDP-jének az egynegyede a német piacon realizálódik. Ilyen körülmények között az Unióra alapvető modernizációs horgonyként tekinthetünk – tette hozzá.
Az Orbán-kormány külgazdasági politikáját minősítve Csáki György három megjegyzést tett: egyrészt nincs benne sok rendszer, másrészt populista, harmadrészt idegenellenes.
A kormány és az EU kapcsolatában meghatározó adottság, hogy az exportunk több mint 80 százaléka, míg az importunk több mint 70 százaléka euróban realizálódik, így az EU állandó bírálata helyett már a következő hétéves (költségvetési) ciklusra kellene koncentrálni, és közös fejlesztésekért lobbizni – vélekedett az előadó.
A keleti partnerekhez fűződő viszonyunkról szólva Csáky György elmondta: a kínai piacon való megjelenéshez komoly tömeggyártás kell és olyan termék, ami ott is eladható, ám ezek nem látszanak. Viszont helyesnek vélte a felismerést, miszerint a világgazdaság legtöbb szabad forrással rendelkező régiója Kínától Indiáig húzódik.
Csáki György előadásában összegezve jegyezte meg: az orbáni külgazdaság a szimbolikus politizálás áldozata lett.
2011. május 31. 17:36
"Az Unió alapvető modernizációs horgony"
Dr. Csáki György egyetemi tanár „Van élet az Európai Unión kívül? A második Orbán-kormány külgazdasági politikája” címmel mondott beszédet a Magyar Szocialista Párt Közgazdasági Tagozatának kedd délutáni előadásán.
