2011. március 08. 13:29

Az unió védje jobban a gazdák érdekeit

A mezőgazdasági termékek nemzetközi kereskedelmi feltételeinek kialakításakor az Európai Uniónak egyszerre kell két tényezőt figyelembe vennie.

Az EU egyrészről a globális élelmiszerkereskedelem meghatározó szereplője, a világ legnagyobb élelmiszer exportőre és legnagyobb importőre egyaránt. Az Európai Unió tehát érdekelt a nyílt, nemzetközi kereskedelemben. Másrészt jogosan fogalmazódik meg az európai, köztük a magyar gazdák részéről az igény, hogy védelemben részesüljenek az alacsonyabb szintű környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági, állat- és növény-egészségügyi előírások szerint termelő harmadik országok termelőitől. Az uniós fogyasztók és gazdák érdekeit, úgy kell védelemben részesítenünk, hogy közben ne sértsük a tisztességes kereskedelem szabályait - mondta Tabajdi Csaba, az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának tagja, az EP plenáris ülésén a mezőgazdaság és a nemzetközi kereskedelem kapcsán készített jelentés vitájában.

A szocialista delegációvezető kifejtette, hogy sajnos a Kereskedelmi Világszervezet kereteiben folytatott tárgyalások során a mezőgazdaság érdekeit sok tekintetben az ipar és a szolgáltatások érdekei mögé sorolták. Az Európai Bizottság a szabadkereskedelmi tárgyalásokon képviselt uniós mandátumot a mezőgazdasági fejezet esetében féloldalasan fogalmazta meg. Az EU nem követeli meg a harmadik országok agrártermelői részéről, hogy ugyanazon környezetvédelmi, szociális, állat- és növény-egészségügyi és állatjóléti szabályokat tartsák be, amelyeket saját termelőitől az EU joggal elvár. Az uniós mezőgazdasági és kereskedelmi szabályozás számos esetben következetlen, a növényvédőszer-maradványok esetében például egyes esetekben magasabb határértéket engedélyez az importált termékekre, mint az uniós termelésre. Ezeket a következetlenségeket ki kell javítani az uniós szabályozásban - mondta Tabajdi Csaba.

Az európai és a magyar gazdáknak, valamint élelmiszeripari szereplőknek ugyanakkor azzal is tisztában kell lenniük, hogy a jövőben csak a feldolgozott, magas hozzáadott értékű, minőségi termékekkel maradhatnak versenyképesek a belső és a nemzetközi piacokon. Ezért folyamatos fejlesztésekre, innovációra és új befektetésekre van szükség az élelmiszergazdaságban. Ezt a folyamatot jelentős mértékben hátráltatja Magyarországon, hogy a Fidesz kormány a hatalomra kerülése óta, immár lassan egy éve felfüggesztette a vidékfejlesztési pályázatok kiírását és elbírálását. Ez a gazdasági válság által sújtott és amúgy is forráshiánnyal küszködő magyar élelmiszergazdaságot még nehezebb helyzetbe sodorta - mondta Tabajdi Csaba.