Az Igazságügyi Minisztérium az Európai Parlament Költségvetési Bizottságának látogatása után azt nyilatkozta, minden rendben van és az uniós forrásoknak érkeznie kell. Vajda Zoltán szerint az, hogy Navracsics Tibor „mérsékelten optimista” nem jelent semmit, hiszen egy éve hónapról hónapra azt mondja, hogy a következő hónapban már érkeznek a támogatások.
A Költségvetési Bizottság elnökeként Vajda Zoltán is találkozott a delegációval. Elmondta, a megbeszélés folyamán igyekezte meggyőzni a küldöttséget arról, hogy járnak Magyarországnak az uniós források. Azt viszont a kormánynak is el kell tudnia fogadni, hogy az uniós döntéshozók, akik az EU állampolgárainak adóforintjai felett őrködnek, bizonyos feltételekhez kötik a támogatások kifizetését.
Az MSZP országgyűlési képviselője szerint arra kell módot találni, hogy az uniós pénzek ne a kormány kezébe kerüljenek, hanem közvetlenül az önkormányzatokhoz, civil szervezetekhez. A Fidesz játszmázásával minden magyar ember 1,5 millió forintnyi támogatását kockáztatja. „A Fidesz és a kormány mindent megtesz, hogy ezek a pénzek ne érkezzenek meg hazánkba” – emelte ki Vajda Zoltán. Hozzátette, e mögött a kormány szándéka könnyen lehet, hogy egy újabb ellenségkép létrehozása a magyar emberek szemében, hiszen az EU-hoz ez idáig pozitív kép társult az emberek fejében.
A 2010-es IMF-fel való tárgyalásokat idézte fel a szocialista politikus, amikor hónapokon keresztül azzal hitegette az embereket a kormány, hogy hamarosan megszületik az egyezség, azonban végül meghiúsult a megállapodás. Vajda Zoltán szerint a helyzet most nagyon hasonló az EU-val. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az alapkamat 18% Magyarországon, ez bő 10%-kal magasabb, mint a környező országokban. Ez a mutató is a hazai gazdaság gyengeségét mutatja, hiszen a külföldi befektetők bő 10%-kal magasabb kamatot várnak az ország finanszírozásáért cserébe. Ez pedig azt is jelenti, hogy minden magyar embernek évente 150 ezer forintba kerül a kirívóan magas alapkamat.
A kormány a következő hetekben be tervezi nyújtani a jövő évi költségvetést, Vajda Zoltán szerint az idei költségvetés példája jól mutatja mekkora hiba hónapokkal az év vége előtt elkészíteni a következő évi büdzsét. Európai kultúrállamok mindig a naptári év végén nyújtják be a költségvetést és ez így is logikus, hiszen így a legkisebb a bizonytalansági faktor. Ezzel szemben a kormány már a nyár elején benyújtja a büdzsét, ám így a mérőszámoknak nagy valószínűséggel nem lesz köze a valósághoz. A kormány célja ezzel mozgásteret biztosítani magának, hiszen így utólag rendeleti úton tudják módosítani a költségvetést, az idei büdzsével ezt 95-ször tették meg.
Az uniós bizottságnak azt a tanácsot adta Vajda Zoltán, hogy dolgozzák ki, hogy a támogatások közvetlenül jussanak el a civil szervezetekhez, önkormányzatokhoz, városokhoz. Felhívta a figyelmet egy ellentmondásra is, hiszen az EU tavaly kimondta: Magyarországon nem jogállam van, hanem választási autokrácia, ennek ellenére a támogatások megszerzéséhez szükséges szupermérföldkövekhez jogállami megoldásokat várnak.
Az uniós források megérkezése Magyarország, de az unió érdeke is, azonban ki kell emelni, a kormány nem azonos Magyarországgal. Így azt a módszert kell kidolgozni, ami nem engedi, hogy a kormányzat „iparszerűen” ellophassa a pénzeket.
