A főváros és agglomerációja közösségi közlekedésének üzemeltetése évi 200 milliárdba kerül. Már nyakunkon a szeptember is, mégis, miközben a kormány 52 milliárdot húzott le Budapest adóbevételéből, a törvényileg kötelező 12 milliárdos támogatást sem biztosítja – hívta fel a figyelmet Tüttő Kata, Budapest szocialista főpolgármester-helyettese kedd este az ATV Egyenes beszéd című műsorában.
Tüttő Kata hangsúlyozta, sosem volt még ilyen nehéz helyzetben a főváros: nem elég, hogy idén elvett a kormány Budapest egyetlen adóbevételéből 52 milliárdot, a járványhelyzet miatt még a közösségi közlekedés jegyár-bevételei is elmaradnak. „A 200 milliárd forintból [amibe a közösségi közlekedés éves üzemeltetése kerül] a kormány megfizeti az egyhuszadát és normál körülmények között a közösségi közlekedést használók az egyharmadát, de ez most nincs: egy 67 milliárdos tervezett jegyár-bevétel, az nagyjából jó, ha 40 milliárdra teljesül. Tehát hiányzik majdnem 30 milliárd forint a jegyár-bevételből és hiányzik az iparűzési adónkból, amiből a kormány elvitt 52 milliárdot (…). Ma ott tartunk, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak kevesebb az összes adóbevétele, mint amit a közösségi közlekedésére kellene fordítania”.
A főpolgármester-helyettes aláhúzta, a pénznek mindenképpen meg kell lennie a közösségi közlekedésre, és, ha kell, Budapest folyószámla-hitelt is felvesz, amíg a kormány visszatartja a neki járó összeget. „Ma már az sem mindegy – és ez a nagyon szomorú helyzet –, hogy a kormány ezt most utalja át, vagy decemberben” – emlékeztetett arra, hogy a vonatkozó idei fideszes törvény nem köti ki, hogy az önkormányzatnak járó pénzt az adott éven belül meddig kell kifizetni. „Most arra játszanak, hogy akár majd csak december végén adják oda, belekényszerítve a polgárokat, hogy az önkormányzatuknak a korábbinál sokkal nehezebb körülmények között hitelt kelljen felvennie” – magyarázta el.
Tüttő kiemelte, a Lánhídra ígért kormányzati pénzzel is ez a helyzet: egyszerűen nem érkezik meg. „Miközben az állam díjat emelt, és azt mondja, hogy az agglomerációs közlekedésnek a valós költségeit mi fizessük meg, közben a bevételeinket elviszi. Ugye, mi nem gazdálkodunk az itt élők befizetett adóiból, sem ÁFA-ból, sem személyi jövedelemadóból, sem jövedéki adóból a fővárosi önkormányzat nem részesedik, csak a vállalkozások által fizetett iparűzési adóból, amit a kormány megcsonkolt.
Amíg gyakorlatilag Tarlós István alatt idejében évi 10 milliárdot vitt el, most idén 35 milliárdot visz el a kormány csak ebből az adóbevételünkből” – panaszolta a szocialista politikus.
„A pénzre szükség van a Lánchíd befejezéséhez is meg egyébként a működésünkhöz is (…), most arra várunk, hogy kifizessék legalább az idei 3 milliárdot, ugye 6-ról még szó sincs, a 60 milliárd átvállalt beruházásról meg aztán semmilyen hír nincs” – mondta el.
A kormány által kidobott EU-s pénzekről kérdezve elmondta, a főváros a következő hét évben előreláthatólag semmilyen uniós forrásból nem fog részesülni. „Mi benyújtottunk egy nagy projektlistát nem is a kohéziós alapra, hanem van ez az Európai Helyreállítási és Újjáépítései Alap, aminek ugye pont az a lényege, hogy erre a mostani (…) válsághelyzetre, járványhelyzetre gazdasági helyreállítással reflektáljon.
Két része van: a vissza nem térítendő támogatás elakadt, nem azért, amit a kormány mond, hanem azért, mert a korrupciós aggályokra nem bírt a kormány rendesen válaszolni, de hát annak van egy majdnem 3000 milliárdos hitelrésze, ami gyakorlatilag kamatmentes hitel. A kormány azt mondta, hogy neki nem kell, mi meg azt mondtuk, hogy mi meg föl tudnánk használni (…). Helyettünk ne mondja azt a Norvég Alapnak a magyar kormány, hogy nem kell 77 milliárd forint! Helyettünk ne mondja azt, hogy nem kell a Helyreállítási és Újjáépítési Alap, mert egyébként nekünk, budapestieknek kellene, merthogy innen azért hiányzik 1000 milliárdnyi fejlesztés (…). Ha megnézzük az utakat, a hidakat vagy a hiányzó zöld felületeket, akkor ezt a pénzt csak itt el tudnánk költeni”.
Végezetül Tüttő Kata rámutatott, az önkormányzatok kivéreztetésének látható eredménye az is, ami az elszegényedő települések közterületein egyre romló közbiztonságon, de például a fővárosi Örs vezér terén is látszik. „Mi folyamatosan küzdünk azért, hogy az önkormányzatoknak legyen több hatásköre, hogy beleszólhassunk abba, hogy mi történik a saját területünkön. (…) Ott vannak az önkormányzati rendészek (…), de az tény, hogy a folyamatos központosítás miatt, hogy gyakorlatilag már mindenről a kormány akar dönteni, egy csomó ügyben meg van kötve a közünk. Ez kifejezetten a belügyminiszter hatásköre”.
