„A mai napon egyéként nem arról szavazunk, hogy megszűnik a veszélyhelyzet, ez egy Barba-trükk. (…) Ma arról a törvényről fogunk szavazni, ami szó szerint arról szól, hogy a kormány, azaz Orbán Viktor, felkéri a Parlamentet - zárójelben megjegyzem, Orbán Viktor frakciójának a többségével -, hogy ez a Parlament kérje meg a kormányt, azaz Orbán Viktort, hogy a miniszterelnök - azt hiszem, úgy hívják, hogy Orbán Viktor -, szüntesse majd meg a veszélyhelyzetet.
Erről fogunk ma szavazni. Meg fogjuk szavazni, Kárász úr. Meg fogjuk szavazni, természetesen. Már csak a sportértéke miatt is” – mondta a képviselő az ATV Start című műsorában kedden.
Kiemelte azonban: ez nem változtat azon, hogy az alaptörvény – melynek vonatkozó része szövegszerűen megegyezik a korábbi Alkotmány ezen részével – azt mondja ki, a veszélyhelyzetet a kormány hirdeti ki, és a kormány szünteti meg.
„Az összes többi a politikai cirkusz része” – jegyezte meg.
Újra hangsúlyozta: az MSZP támogatta, hogy a kormány megkapja a veszélyhelyzeti intézkedésekhez szükséges rendkívüli felhatalmazást, csak egyet kért: ennek legyen határideje. Ez szavatolta volna ugyanis, hogy „nem egy ember kegyétől függ, hogy ő visszaadja-e a hatalmat vagy nem, mert ez a hatalom, az nem az övé”, hanem a népképviseletet megjelenítő és gyakorló Országgyűlésé.
Megjegyezte: az azóta megjelent közvélemény-kutatások szerint az emberek 2/3-a is az időkorlátot támogatta volna.
A gazdasági válságkezelésről leszögezte: tény, hogy a kormány másfél-két hónapot elvesztegetett, „nem csinált semmit”, holott a járványgörbe ellaposítása mellett ugyanolyan fontos lett volna, hogy ne legyen ilyen nagy a gazdasági visszaesés.
„Ennek örömére” május elejére majd’ 400 ezer ember vált már munkanélkülivé, holott „most már világosan látszik, hogy 1-2 hónapig kellett volna adni a pénzt”, és akkor egy cégnek sem kellett volna kirúgnia a „jól kiválasztott, bejáratott” munkatársait.
Az MSZP az első perctől azt javasolta, amit megcsináltak Szlovákiában, Csehországban, Ausztriában és Németországban: az állam pótolta a kieső munkabért. Példának Ausztriát hozta, ahol a cégek helyett az osztrák állam utalta a fizetés 80%-át a dolgozóknak, így a munkahelyeket meg tudták tartani.
„Lehetett volna így is csinálni, mi erre tettünk javaslatot” – mondta Harangozó, utalva az MSZP ötpontos gazdaságvédelmi tervére, amely arra irányult: a munkahelyeket kell megmenteni, amíg vannak.
Megemlítette, hogy míg az e-receptek kiválthatóságára és az egészségügyi dolgozók egyszeri 500 ezer forintos juttatására vonatkozó MSZP-s javaslatokat elfogadta a kormány, ugyanezt a szociális ágazat dolgozóinak „nem tette meg”.
A műsorvezető provokatív kérdéseire kijelentette: nincsen rendben, hogy valaki, aki a válság közepén tömegesen elbocsát embereket, utána „szó nélkül” 18 milliárd forint állami pénzt kap szállodafelújításra, mint Mészáros Lőrinc 850 ember elbocsátása után.
De az sem, hogy 6,5 milliárd forintot szán a kormány az augusztus 20-iki tűzijátékra, miközben a Lánchíd felújítására csak 6 milliárdot ajánl.
„18 milliárd forintot egyetlenegy vállalkozó, aki a miniszterelnök falubéli jóbarátja, megkap szállodafelújításra, miközben a nemzet jelképének számító Lánchíd, amin egyébként fél Budapest naponta jár, arra meg 6 milliárd forintot ajánl az állam, de még ezen is megy a nyekergés”, mivel eredetileg 23 milliárdra tervezték a felújítás teljes összeget, ami mára még több lenne – fakadt ki.