Becsődöltek Matolcsyék a büdzsével

A magyar kormánynak el kell törölnie a távközlési vállalatokra kivetett különadót, mert az összeegyeztethetetlen az európai távközlési szabályokkal - döntött tegnap az Európai Bizottság. Ez újabb érvágás Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek és a magyar költségvetésnek; évi 61 milliárd forintos bevételról van ugyanis szó, amelyet már 2010-ben is be kellett fizetni. Azt pedig még nem tudni, hogy vissza kell-e adnia a magyar államnak a már befolyt összegeket. A legnagyobb adófizető, évi 27 milliárddal, egyébként a Magyar Telekom, amely igencsak jó eséllyel indulna a már befizetett forintok visszaszerzéséért.

Az egyes ágazatokról szóló különadót tavaly októberben alig egy hét leforgása alatt fogadta el a parlament Rogán Antal és Lázár János fideszes képviselők javaslatára, a Fidesz-KDNP és a Jobbik szavazataival, az LMP és az MSZP tartózkodása mellett. Ez tartalmazta a telekomadót is, amelynek jogosságát az Európai Bizottság fél éve vizsgálja. Elemzők szerint egyébként hasonló sorsra juthat a többi ágazati különadó; a bank- és az energiaszektorra, valamint a kereskedőláncokra kivetett extra sarcok a kormány korábbi magyarázata szerint az arányos teherviselést célozzák.

Ugyanerre hivatkozott Szíjjártó Péter is, a miniszterelnök szóvivője tegnap lényegében szó szerint megismételte márciusi nyilatkozatát. Eszerint "a közös teherviselés és az abban való arányos részvétel európai érték. A többek között a távközlési cégek nyereségalapú adójának kivetése azt a célt szolgálta, hogy ezek a vállalatok is megkapják a közteherviselésben való arányos részvétel lehetőségét. Ezért a nemzeti ügyek kormánya szerint nincs ok változtatásra, és vállaljuk az erről szóló vitát az Európai Bíróság előtt is." Az Európai Bíróság eljárása amúgy évekig elhúzódhat, így addig maradnak a különadók.

Az Európai Bizottság felszólítása éppen akkor érkezett, amikor Matolcsyék az utolsó simításokat végezték a 2012. évi költségvetés tervezetén, amelyet ígéretük szerint ma végre bemutatnak a nyilvánosságnak is a büdzsé szoros részét képező bérkompenzációs rendszerrel együtt. Igaz, az utóbbival már szerdán elő kellett volna rukkolnia a miniszternek. Miután ugyanis nyilvánosságra hozta a kormány a személyi jövedelemadóval kapcsolatos terveit, s makacsul ragaszkodott sokat hangoztatott elvéhez, miszerint senki nem járhat rosszul az egykulcsos adó miatt, kiderült, a kettő nem fér össze egymással. Ezért kitalálták, hogy majd kompenzálják azokat, akik mégis rosszul járnának, de akkor meg azzal kellett szembesülnie a kormánynak, hogy a vesztesek túl sokan vannak.

De nem ez az egyetlen probléma a jövő évi büdzsével. A Fidesz-kormány által likvidált Költségvetési Tanács munkatársainak legfrissebb elemzése szerint jövőre 956 milliárd forintos lyukat kellene betömnie a kormánynak - szemben a Matolcsy-tárca által vállalt 750 milliárddal. Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője szerint 2013-ban pedig már 1400 milliárd forintos elcsúszás jelentkezik az alappályához képest. Pedig a telekomadó kiesésével még ők sem számolhattak, mivel tegnap érkezett a hír Brüsszelből, "csak" a kiadásokat reálértéken vették figyelembe, ami számításaik szerint 170 milliárd mínuszt jelent. Ráadásul alternatív költségvetésük összeállításakor úgy terveztek, mintha a nemzetközi környezet nem változna, ami nyilvánvalóan túl optimista várakozás.

Az intézet szakértőinek másik lesújtó megállapítása, hogy középtávon csak álmodozhat az ország a 3 százalékos magyar gazdasági növekedésről. Ennek részben külpiaci okai vannak, de ennél is többet nyomnak a latban a gazdasági szereplők várakozásai. Romhányi szerint utóbbiak úgy számolnak, hogy a válságadók a jelzettnél hosszabb távon maradnak fenn, ami a beruházási kedvet negatívan befolyásolja. Az intézet vezetője arról is beszélt, hogy fenntartják korábbi előrejelzésüket, miszerint 2014-ig 90 ezer új munkahely jön létre a versenyszektorban és 2015-re ez 100 ezerre emelkedhet. E számok tükrében viszont nagyon ambiciózusnak tűnnek a kormány munkahelyteremtési céljai, miszerint 10 év alatt egymillió álláshely alakul ki.

Véleményük egybecseng Simor Andráséval. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerint a megismert intézkedések alapján a 2012-es költségvetés hiánycélja nem teljesül. Míg a Nemzetgazdasági Minisztérium a GDP 2,5 százalékos deficitjével számol - beleértve az önkormányzatok veszteségét is -, addig a jegybank elnöke legalább 1,1 százalékkal magasabb hiányra számít. Simor volt az egyetlen az új Költségvetési Tanácsban, aki nemmel szavazott Matolcsyék büdzsétervére.

Sokatmondó a gazdasági növekedési tervek összehasonlítása is. A kormány 2 százalékos bővülést szeretne, de a jövő évi költségvetés 1,5 százalékra épül - jelentette be Matolcsy szeptember 16-án. A korábbi tervek még 3 százalék feletti gazdasági növekedésről szóltak, így ez már jelentős csökkenés, de általános vélemény szerint már az 1,5 százalék is túl optimista. Legutóbb a GKI Gazdaságkutató Zrt. állt be a pesszimisták sorába, ők egyszázalékos GDP-visszaeséssel számolnak 2012-ben. "Nagyon kedvezőtlen, hogy döntően gazdaságpolitikai hibák következtében a gazdaság és különösen a fogyasztás recesszióba fordul, ami beszűkíti a többletbevételek automatikus keletkezését" - értékelt a Vértes András vezette intézet.

Bod Péter Ákos közgazdász, az MNB volt elnöke szerint szintén inkább visszaesés jöhet jövőre, mint növekedés. Találóan nyilatkozott tegnap: "Ha túléljük 2012-őt, 2013-ban már egy karcsúbb államapparátus és egy megkönnyebbült gazdaság ugrik neki a költségvetésnek, de addig még sok mindenen lehet izgulni.".

Mintha titokban maga a kormány is elismerné, hogy gyenge lábakon állnak terveik, hiszen Giró-Szász András kormányszóvivő nem győzte hangsúlyozni: három tartalékalapot képez a kabinet. Egyik az áfaemelésből fakadó bevételeket tartalmazó védelmi alap, ezenkívül lesz egy hagyományos és egy kamatkockázati. Összességében 300 milliárdos tartalék áll majd rendelkezésre.

Semmi jóra nincs esély

Fel kell készülni arra, hogy jövőre a valóság rosszabb lesz, mint ahogy azt a 2012-es büdzsé készítői feltételezték - ezt Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár jelentette ki tegnap a Magyar Közgazdasági Társaság 49. vándorgyűlésén. Az egykulcsos adórendszer működéséről szerinte nyolc hónap után még nem lehet mérleget vonni. De meggyőződése, hogy a 16 százalékos szja-kulcsra való átlépés hosszú távon előnyös megoldás.
A Széll Kálmán-terv hét területén remél komoly megtakarítást 2012-ben a kormány. Ezek közül az oktatásban és a tömegközlekedésben érdemi előrelépést Varga nem lát, egyelőre csak szakértői tanulmányok készültek, az összevonások vagy megtakarítások viszont még nem látszanak. Szerint az egészségügyben a Semmelweis-terv hozhatja az elvárásokat, az önkormányzati rendszerről szóló új törvény egy hónapon belül a parlament elé kerülhet - hétfőn a kormányfő és a megyei önkormányzatok vezetői várhatóan aláírnak egy megállapodást, így a megyei önkormányzatok intézményi fenntartói hatásköre megszűnik. Megerősítette: fel kell készülni az állami beszerzési stopra, illetve az utazási kedvezmények szűkítésére.

Államosítanák a béren kívüli juttatásokat is

Az üdülési csekk mellett az étkezési utalvány is a Széchenyi Pihenőkártyára (SZÉP) kerülne a napokban kiszivárgott kormányzati elképzelések szerint. A kabinet egyelőre sem az érdekvédelmi, sem a szakmai szervezetekkel nem egyeztetett terveiről, pedig 2012-ben már az új rendszerben működne a cafeteria. Szakemberek szerint a kidolgozásra kevés lehet a hátrlévő negyedév.

Véletlenül jutott kezünkbe a kormány béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos tervezete, így még az összegekről sem tudunk semmit, hiszen az nagyban függ az adótörvényektől - nyilatkozta Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke. A szövegből kiderül, hogy a cafetéria-rendszerből "kiradíroznák" az internet támogatást. Az étkezésre évi 150 ezer forint adható kedvezményes adózással, ám ez nem azt jelenti, hogy ezt minden munkavállaló meg is kapja, ez csak egy lehetőség. A munkáltató dönti el, mennyi a béren kívüli juttatás.

Jelenleg havi 18 ezer forint lehet az étkezési utalvány összege, amelyet hideg és meleg ételekre lehet fordítani. A tervezetben havi 12 500 forint jutna a meleg étkezésre, ez az összeg lenne feltölthető a SZÉP chipkártyára, míg átmenetileg 5-80 ezer forint lehetne a "hideg utalvány". A hideg étel utalványokat csak átmenetileg tartaná meg a kormány, amíg nem lehet megoldani a kártyák általános elfogadását. A kormányzati anyagból nem derül ki, hogy a kétféle lehetőséget együtt is lehet-e majd adni a dolgozóknak, vagy pedig választani kell a kettő közül. A meleg étellel az is gond, hogy az ország számos területén, de akár Budapesten és a nagyvárosokban is az ipari környezetben, logisztikai központokban ha akarnak sem tudnak a munkaválllalók a meleg-étel szolgáltatásokkal élni, ezért a MSZOSZ szerint mindenképpen meg kellene tartani a hideg étel utalványokat is - mondta Pataky.

Szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a béren kívüli juttatások államosításával megszűnik a verseny, központilag dönthetik el mekkora összegben bocsátanak ki utalványokat. Pataky Péter arra figyelmeztetett, hogy az üdülési csekkek helyett is a SZÉP kártyára utalhatja a munkáltató az erre szánt összeget. Eddig a kibocsátó, a Magyar Nemzeti Üdülés Alapítvány az 5-7 százalékos jutalékból évi 2,5-3 milliárd forintot fordított kedvezményes üdültetésre, amiből nyugdíjasok, alacsony jövedelmű nagy családosok, fogyatékkal élők juthattak üdülési csekkekhez. A SZÉP kártyát bankok fogják kibocsátani, s a kétségtelenül alacsonyabb jutalékukból nem biztos, hogy a hátrányos helyzetű rétegek pihenését finanszírozzák majd.

Veszélyben az uniós pénzek

Szabálytalan átszervezések miatt veszélyben vannak a magyarországi uniós pénzek - írta az Index. A hírportál szerint egyelőre nem sikerült lehívnia a magyar államnak az augusztusban esedékes, közlekedésfejlesztésre szánt uniós támogatásokat. Már folyamatban lévő beruházások finanszírozásáról van szó, elsősorban vasútfejlesztésekről és útépítésekről. A probléma érintheti a Székesfehérvár-Tárnok vasútvonal felújítását, a záhonyi és esztergomi vasúti fejlesztéseket, illetve az M43-as és M0-s utak építését is. Az Index úgy értesült, hogy októberben környezetvédelmi és energetikai területeken is érhetik kellemetlen meglepetések Magyarországot.

Füsi Piroska / Népszava

Az eredeti cikk az alábbi linken olvasható:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=476230