mszp.hu | Belföld
2021. január 05. 16:08

Bemutatta a közös kormányprogram alapjait az ellenzék

Bemutatta a közös kormányprogram alapjait az ellenzék
A rabszolgatörvény eltörlésére, a jogállam visszaállítására, az oktatás és az egészségügy fejlesztésére, valamint a korrupció felszámolására tett ígéretet az egyesült ellenzék hat pártja.

Elfogadta és közös nyilatkozatban rögzítette a közös kormányzás alapelveit a 2022-es választásra készülő hat ellenzéki párt pártelnöke – jelentették be kedd délután közös sajtótájékoztatójukon. Lényegében ismertették a „kormányprogram sarokköveit”, ennek egyes részleteire tértek ki a pártvezetők.

– Nem hat párt, hanem tizenöt millió magyar kormánya leszünk – mondta az elfogadott alapelvekről Jakab Péter, a Jobbik elnöke. Szerintük a nemzet egyesítésére a legjobb garancia az ellenzék létrejött szövetsége, ami „képes ideológiákon átívelve képes összekötni jobb és baloldalit, konzervatívot és liberálist”. – Véget vetünk a gyűlölködésnek, betemetjük a társadalmi árkokat. (...) Mindenekelőtt magyarok vagyunk, csak utána pártelnökök – fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy mindenki magyar, aki annak vallja magát, származástól, pártszimpátiától, lakhelytől függetlenül. Jakab emlékeztetett arra, hogy pártja azzal a feltétellel csatlakozott a tárgyalásokhoz, illetve vehet részt  a közös kormányzásban, ha az gyakorlatában szakít az elmúlt 30 év kormányzati megoldásaival. – Bárcsak minden kívánságom így teljesülne – mondta.

A jogállamról és annak feltételeiről Fekete-Győr András, a Momentum elnöke beszélt. – Véget fogunk vetni az oligarchák hatalmának, és le fogunk számolunk a korrupcióval. Egyetlen bűn sem maradhat büntetlenül – mondta a pártelnök. Az általa felvázolt „új köztársaságban” a polgároknak lesz lehetőségük a kormányt felügyelni, nem pedig fordítva. A szabad ország része szerintük a szabad sajtó és tudomány, illetve a szabad oktatás és művészet, ahol a polgárok közössége, nem pedig egyetlen ember akarata határozza meg az ország jövőjét.

Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke szerint olyan kormányzásra készülnek, ami tudatában van a klímaválságnak, és ezért a jelen érdekei mellett számításba veszi az országunk és a bolygónk jövőjét is. – Célunk a népességfogyás megállítása, olyan feltételeket kívánunk megteremteni, amiben minden egyes család felelősséggel tud gyermeket vállalni. Ezt pedig összhangban kívánják tartani a természeti környezet megóvásával, a gazdaság környezettudatos átalakításával. Kitért arra is, hogy a migrációs válság megoldásának a feltétele a klímaváltozás megfékezése és az erőszakos konfliktusok felszámolása. Ennek érdekében nemzetközi lépéseket támogatnának, ugyanakkor a migráció kezelését nemzeti hatáskörben tartanák, hogy fellépjenek az illegális határátlépés és az emberkereskedelem ellen.

– Igazságos újraelosztási rendszert hozunk létre – mondta a szociális alapelvekről Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke. Eszerint a közös javakat úgy osztanák el, hogy mindenki egyformán részesülhessen ingyenes minőségi oktatásból és egészségügyből, szociális ellátásból és kultúrából. A progresszív adózásra utalva a tehetősebbeket jobban bevonnák a közös teherviselésbe, hogy „az elesettek is emberhez méltó életet tudjanak élni”.

Tisztességes nyugdíjrendszerről is beszélt Szabó, és bár részleteiben nem tért ki rá, a Párbeszéd és az MSZP régóta a munkabérek változásához, nem csak az inflációhoz kötné a nyugdíjak összegét, illetve az alacsony nyugdíjakat is felzárkóztatná. Lépéseket tennének a nők és a férfiak közötti egyenlőtlenségek felszámolására, illetve olyan munkakörülményeket teremtenének, amiért a a fiataloknak érdemes maradni, és nem elmenekülnek külföldre.

– A munkaügyi törvényeket úgy alakítanánk át, hogy azok mindig a gyengébb felet, a munkavállalókat védjék és erősítsék – mondta Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke. Ennek részeként eltörölnék a rabszolgatörvényt és visszaállítanák a civil és szakszervezeti jogokat. – Nem érhet kevesebbet egy magyar dolgozó munkája nyugati társaiknál – fogalmazott a kérdés európai dimenziójáról. Az ellenzék hangsúlyozza, hogy Magyarország legfontosabb nemzeti kincse az emberi tudás és kreativitás, Kunhalmi szerint erre alapozható a polgári felemelkedés, ennek feltétele olyan oktatási rendszer megteremtése, ahol minden gyermeknek lehetősége van a legtöbbet kihozni magából.

A társadalmi mobilitás, az egyéni és társadalmi előrehaladás feltétele a tisztességes verseny megteremtése, a kizsákmányoló és környezetkárosító rendszerek átalakítása, illetve a jó minőségű állami szolgáltatások – sorolta. A többi pártelnökhöz hasonlóan Kunhalmi hangsúlyozta a közös teherviselést, a módosabbak hozzájárulását a leszakadó régiók felzárkóztatására, a kis- és középvállalkozások támogatását.

– Szent István Európát választotta – mondta Gyurcsány Ferenc a magyarság és az Európai Unió kapcsolatára, annak történelmi szálaira utalva. – Az Unió nem tökéletes, sőt a mi ízlésünk szerint messze van a tökéletestől, de azt gondoljuk, hogy a történelmi választási lehetőségek közül a legjobb maradni Európában – fogalmazott. Szavai szerinte az ellenzék „hazafias kormányt, európai kormányt szeretne, így együtt”.

A hat ellenzéki párt korábban leszögezte, csak azzal a politikai szervezettel és jelöltekkel fognak össze a 2022-es kormányváltás érdekében, amelyek elfogadják a közös kormányzás alapjait. A nyilatkozatot az MSZP részéről Tóth Bertalan és Kunhalmi Ágnes társelnökök, a DK-tól Gyurcsány Ferenc pártelnök, Fekete-Győr András a Momentum elnöke, Szabó Tímea és Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnökei, Jakab Péter, a Jobbik elnöke, valamint az LMP-től Schmuck Erzsébet és Kanász-Nagy Máté társelnökök írták alá.