Mint mondta, a Fidesz-kormánynak nincs szakmai programja a válság feloldásához, a bérrendezés ügyében pedig „mismásol”.
„Ha finoman fogalmazok, akkor egy mismásolásról van szó; ha durvábban akarnék fogalmazni, akkor azt mondanám, hogy ezt nem akarják most megoldani” – jelentette ki.
Leszögezte: hiába fog a kormány mindent az európai uniós tárgyalásokra és várja az uniótól a megoldást. Bár egy kimondottan sikeres és eredményes tárgyalás eredményeként a béremelés egyszeri összegét részben vagy egészben lehet uniós forrásból fedezni, az emelés azonban egy folyamatosan jelentkező költség, amit hosszú távon csak a magyar állam központi költségvetéséből lehet finanszírozni.
Ez „nem történhet és nem is fog történni máshogy” – jelentette ki Hiller.
Kérdésre azt mondta: ha ő lenne az oktatási miniszter, elsőként a pedagógusok szakmai autonómiáját állítaná helyre, a pálya ugyanis nemcsak az alacsony fizetések miatt nem vonzó, hanem mert a központosítással „a leglényegét” vették el a szakmának.
Hangsúlyozta: vissza kell állítani a kimeneti pontok rendszerét, azaz az államnak magas, kemény, erős és mindenütt teljesen egységes feltételeket kell szabnia az egyes oktatási szakaszok végén, például az érettséginél. Ugyanakkor több szabadságot és kreativitási lehetőséget kell adni a tanároknak abban, hogyan készítik fel ezekre a diákokat.
Elismerte: a Fidesz-kormány „jelentős mennyiségű pénzt”, 170 milliárd forintot tett hozzá a 2011-13-as új oktatási törvényeihez, melyek „két évtized hagyományát rúgták föl”. Ez a rendszer azonban megbukott: a közoktatás színvonala nem nőtt, egyre kevesebben jelentkeznek tanárnak, akik jelentkeznek, azok sem pedagógusként állnak munkába, és egyre többen el is hagyják a pályát.
Mint mondta, a pénzügyi vezetők joggal kérdezhetnék: ez a tízéves program „nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, mert nem javult a színvonal; ugyanakkor elvittetek 170 milliárdot. Mire kértek?”
Ezt azzal egésztette ki: oktatási miniszterként csinált oktatási költségvetést, „ott nem hízelegnek egymásnak a résztvevők, ott világos, kategorikus indoklás kell”.
A szocialista párt ötpontos oktatási javaslatcsomagjáról, ami a bérrendezésen és a szakmai autonómia visszaállításán kívül a szükséges költségvetési források előteremtésére, a járvány alatt elsős-másodikos tanulók alapkészségeinek megerősítésére és új idegennyelv-oktatási program bevezetésére szólítja a kormányt, azt mondta: nem az az érdekes, hogy ellenzékből érkezik a javaslat, „hanem próbáljunk már gondolkodni együtt”.
A korábbi oktatásirányító a tanévkezdés alkalmából üdvözölte a diákokat, különösen az elsős kisiskolásokat, a „hősies munkát végző” pedagógusokat, akik „nem azért lettek pedagógusok, hogy tiltakozzanak”; megértését és szolidaritását fejezte ki.
Külön köszönetet mondott a szülőknek, akiknek a járvány alatt a gyermekeik érdekében döntően nem szakmájukba vágó feladatokra kellett vállalkozniuk, kényszer hozta együttműködést hozva létre a diák, a pedagógus és a szülő között.
„Olyan tapasztalatokra tettünk szert, amelyeket nem akartunk megszerezni, de ez a rohadék járvány ránk kényszerítette” – mutatott rá.
