A közszférában dolgozók helyzete évről évre romlik
Bangóné Borbély Ildikó felidézte, hogy az ENSZ június 23-át 2002-ben a közalkalmazottak napjává nyilvánította. Szerinte a kormány munkája miatt a közszférában dolgozók helyzete évről évre romlik. Az illetményalap - 38 500 forint - tíz éve változatlan, jövőre még a cafeteriát is elveszti a 700 ezer dolgozó - mutatott rá. Közölte, a jövő évi költségvetésben még mindig 16 milliárd forint van bérkompenzációra. Felháborító - folytatta - , hogy még mindig ezrek dolgoznak a közszférában olyanok, akiknek bére nem éri el a garantált minimálbért. Hozzátette: a szakszervezet szerint az önkormányzatok a szakemberhiány miatt már lassan nem tudják ellátni a feladataikat.
Súlyos szabálytalanságok az EU-s pályázatoknál
Burány Sándor, a Párbeszéd képviselője arról beszélt, hogy friss adatok szerint 29 vizsgált uniós pályázatból 24-ben találtak szabálytalanságokat, ami példátlan. Azt mondta, a túlárazás volt a szabálytalanságok egyik oka, vagyis ez a közpénzek megcsapolásának "kedvenc technikája" a Fidesznél, illetve a hozzá közeli oligarcháknál. Szerinte az ügyben 100 milliárd forintot meghaladó bírságra lehet számítani. Különösen felháborító - jegyezte meg -, hogy a kancellária a közbeszerzések ellenőrzését kiközvetítette külső cégeknek és ügyvédi irodáknak, akik ebből milliárdos bevételhez jutottak.
Problémát okoz a késedelem
A szocialista Harangozó Tamás szerint problémákat okoz, hogy a kormányzat évek óta - most épp a költségvetési törvényjavaslat egyik, indoklás nélküli elemében - tovább tolja az állam által nyilvántartott adatok biztonságának garantálását. A történet egy-két milliárd forintból megoldható lenne - mondta. Hangsúlyozta, hogy ebben a körben akár titkos adatok is szerepelhetnek.
Hamarabb kellett volna beterjeszteni a javaslatot
Varga László elmondta: a jogharmonizációs kötelezettségeket az ellenzék is támogatni szokta, most is ezt teszik majd, de szerinte hasznos lett volna a témában tájékoztató kampányt folytatni, hiszen minden állampolgárt érint a kérdés. Már korábban el kellett volna végezni a feladatot - jegyezte meg, rámutatva: már egy hónapja kötelezően alkalmazandó jogszabályok vannak érvényben az unióban. Az ősszel érkező újabb törvénymódosító csomagról azt mondta: támogatják az adatvédelem szélesítését. Kitért arra is: azt nem fogják támogatni, ha egy adatvédelmi előírás szükségtelenül vegzálja a kis- és közepes vállalkozásokat.
Ez egy "nemzetközi Mészáros Lőrinc-törvény" lesz
Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka azt mondta: most is létezik olyan törvény, amely lehetőséget ad a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzésére, hiszen az Országgyűlés 2007-ben éppen azért fogadta el a lex Mol-t, hogy az osztrák OMW felvásároló szándékát és egy orosz cég magyar olajipari bevásárlását is megakadályozza. A képviselő élesen kritizálta, hogy a javaslat egy miniszternek vagy minisztereknek ad diszkrecionális jogot annak eldöntésére, mi számít biztonsági kockázatnak. Szerinte ehelyett a nemzetbiztonsági szolgálatok, a versenyhivatal vagy az energiahivatal vizsgálatának kellene megalapoznia a miniszter döntését. Ez egy "nemzetközi Mészáros Lőrinc-törvény" lesz - értékelt a képviselő, aki szerint az lesz a kérdés, hogy kinek adnak majd engedélyt, vagyis kit neveznek meg kormányzati "házi beszállítónak" orosz, török, amerikai vagy kínai viszonylatban. Úgy vélte: a javaslat nem a magyar nemzet, hanem a kormányoldal saját gazdasági érdekeit fogja védeni, és korrupciós, nemzetbiztonsági kockázatokat okoz, ha elfogadják.
Tisztázatlan kérdések maradtak
Harangozó Tamás felszólalásában azt emelte ki, hogy fontos kérdések válaszai nem egyértelműek az anyagból. Ezek között említette az ellenzéki képviselő, hogy mely miniszter vagy miniszterek jogköre lesz dönteni a kérdésben, vagy hogy mi alapján hozzák meg ezeket a döntéseket.
Irritálóan magas béreket kaphatnak a MEKH vezetői
Varga László arról beszélt, hogy a javaslat nagyobb szabadságot, több függetlenséget és több pénzt biztosít a hivatalnak. Ennek része, hogy a MEKH-nek a jelenleginél kevesebbet kell befizetnie a központi költségvetésbe a hozzá befolyó pénzekből, ráadásul ezeket a forrásokat a korábbiaknál kötetlenebbül használhatja fel - emelte ki. Ez viszont lehetőséget ad az átlagemberek számára "irritáló" bérek kifizetésére - bírált, hozzátéve, a hivatal vezetőjének és helyettesének illetménye kiugróan magas. A képviselő a közérdekű igényérvényesítésre áttérve azt mondta, remélik, hogy a MEKH a jövőben hatékonyabban dolgozik mint eddig. A javaslatnak vannak előremutató részei, de olyanok is, például a bérezés, amelyek zavarhatják a lakosságot - mondta a politikus.
A munkavállalókat bünteti a kormány
Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP vezérszónoka azt kérdezte, a nyugdíjasok tudnak-e arról, hogy a nyugdíjak megőrizték az értékük? A dolgozói szegénység duplájára nőtt, és 65 év felett drasztikusan emelkedett a nyugdíjasoknál a szegénység - jegyezte meg. Kitért arra is, hogy a KSH keddi adatai szerint a mostani kormányzás alatt folyamatosan csökken a gyermeklétszám. Születnek magyar gyerekek, csak nem Magyarországon, minden hatodik gyermek külföldön látja meg a napvilágot. Ha valami, akkor ez jelzi, hogy a családtámogatási rendszerrel baj van.
A kormány az adópolitikáját nézve, a munkavállalók helyett a munkaadók oldalára állt - összegzett és megállapította: nyolc év alatt a munkaadói járulékok jóval kisebb mértékben emelkedtek, mint a munkavállalóké. A munkavállalókat büntette, a munkaadókat jutalmazta a kormány - értékelt, majd hozzátette: követelik és módosításokat adnak be, hogy a minimálbér újra adómentes legyen. Kiemelte: mostanra drasztikus munkaerő-hiány lépett fel Magyarországon, és lényegi javulást a nyugdíjas szövetkezetekre vonatkozó jogszabály sem eredményezett. Az adópolitika alapján téves úton jár a kormány, nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a munkavállalók jogainak védelmére - hangoztatta a szocialista képviselő. Szerinte ideje lenne észhez térni és elfogadni az ellenzéki javaslatokat.
Vannak pozitívumai, de káros elemei is a csomagnak
A Párbeszéd vezérszónoka, Burány Sándor szerint vannak pozitívumai a csomagnak, elsősorban az adócsökkentés terén, de egészében az előterjesztés nem felel meg az elvárásoknak. Az ellenzéki politikus szerint orvosolni kellene azt - a kivándorlás egyik okát is jelentő - problémát, hogy míg Nyugat-Európában albérletet fizetve is meg lehet élni a minimálbérből, addig Magyarországon nem. Szintén problémaként említette, hogy 2010 óta elsősorban a magasabb jövedelműek adóterhelése csökkent, miközben a legalacsonyabb fizetésűeknél példátlanul magasak a közterhek.
A képviselő a családalapításra készülő fiataloknak már első gyermekük megszületése előtt nyújtott támogatásokat szorgalmazott. Burány Sándor annak a véleményének adott hangot, hogy drámai hatása lesz az 55 évnél idősebbek alkalmazásához nyújtott adókedvezmény megszüntetésének, mert a helyükre nyugdíjasokat vesznek majd fel a cégek.
