A magyar szocialista képviselő kifejtette, hogy a bioüzemanyagok jelentős szerepet játszottak az elmúlt évtizedben bekövetkezett élelmiszer-áremelkedésben, de hatásukat sokszor túlértékelték a sajtóban megjelent tudósítások. Az élelmiszerárak emelkedéséhez legnagyobb mértékben a növekvő kereslettel lépést tartani nem tudó termelés, és a nagy mezőgazdasági termelő országokban jelentkező szélsőséges időjárási események járultak hozzá. A bioüzemanyagok áremelkedésben játszott hatása csak a harmadik tényező volt a sorban. Az olajár az előrejelzések szerint azonban tartósan 100 dollár/hordó felett marad a közeljövőben, így egyre nagyobb igény lesz a bioüzemanyagokra. "Ezért a jövőben is számolni kell ezek árfelhajtó hatásával, de törekedni kell arra, hogy mérsékeljük a az élelmiszerárakra gyakorolt hatásokat" - fogalmazott Tabajdi. "Ráadásul a legújabb kutatások szerint az egyre növekvő bioüzemanyag-termeléssel járó mezőgazdasági földhasználat-növekedés legalább annyi szén-dioxidot szabadít fel, mint amennyit a bioüzemanyagok használatával kiváltunk" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba.
A kettős problémára egyetlen megoldás létezik: ösztönözni kell az áttérést a második, és a harmadik generációs bioüzemanyagokra, amelyek már magas cellulóz-tartalmú mezőgazdasági és erdészeti melléktermékekből, vagy különleges algafajokból készülnek. Ezek a technológiák már ma is léteznek, de egyelőre nem versenyképesek. További kutatások szükségesek, hogy hatékonyabbá és olcsóbbá váljon a technológia. Ezeket a kutatásokat a közeljövőben a jelenleginél jóval magasabb forrásokkal kellene támogatnia az Európai Uniónak az uniós szintű Kutatási Keretprogram forrásaiból, valamint a Közös Agrárpolitika keretében a mezőgazdasági innovációt támogató pénzekből.
2011. május 10. 09:42
Bioüzemanyag: Nagyobb a füstje, mint a lángja?
"A tudományos világban és a politikai döntéshozók körében is vita alakult ki a hagyományos, első generációs bioüzemanyagok fenntarthatóságáról. A búzából, kukoricából, növényi olajokból és más élelmiszer-alapanyagokból gyártott bioüzemanyagok esetében ráadásul etikai problémák is felvetődnek. Ezek a termékek jelentős mértékben hozzájárulnak az élelmiszer-áremelkedéshez, miközben több százmillió ember éhezik világszerte. Ezért meg kell vizsgálni, hogy fenntartható-e az Európai Unió jelenlegi bioüzemanyag-politikája" - fogalmazott Tabajdi Csaba, az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának tagja, a Gazdálkodók és Szövetkezetek Európai Szövetségének rendezvényén. Az elsőszámú európai mezőgazdasági szervezet a bioüzemanyagok kapcsán felmerült környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági kihívásokról rendezett nagyszabású konferenciát Brüsszelben.
