Bírálják Tarlós István is, mert nem védi meg a budapestiek érdekeit a kormánnyal szemben.
- Egymást érik a különféle önkormányzati koncepciók, melyek a karakterestől a vészjóslóig sok jelzőt kaptak már és egyes elemeik erősen felzaklatták Tarlós Istvánt is. Önök hogy érzik magukat?
- Horváth Csaba: Jól látszik, hogy nem egységes a Fidesz ebben sem. Az oktatás, az egészségügy, a választói rendszer és most a közigazgatás átalakítása, mind-mind feszültségeket generálnak a kormányzópárton belül. A legkomolyabban a belügyminisztériumi tervezetet kell vennünk, az ugyanis nemcsak gyengíti az önkormányzatokat, de egyenesen új hatalmi struktúrát, új diktatúrát épít ki, amit a kormányzat vezérel a minisztériumon, a megyei kormányhivatalon, annak főispánján vagy a járási kormányhivatalon keresztül.
Így akarnak beavatkozni a polgárok mindennapi életébe, átnyúlva az önkormányzatok feje felett. Ez ellentétes a demokrácia és az unió egyik legfontosabb irányelvével, valamint mindazzal, ami Magyarországon az elmúlt 21 évben zajlott. Eddig alulról szerveződtek a közösségek, maguknak választottak tisztségviselőket, önkormányzatokat, hogy helyben szülessenek meg a döntések. Ehelyett a Fidesz ismét az államosítás modelljét vette elő, noha azt hihettük, ezt már meghaladta a történelem.
- Tüttő Kata: Ez a javaslat leginkább szembeötlő tartalma, de van egy rejtett célja is. A figyelemelterelés. Méghozzá arról, ami már nem kérdés. Nem kérdés ugyanis, hogy mi történik az adókkal. Elveszik a városvezetés önállóságát és Budapest gazdasági lehetőségeit.
- H. Cs.: A fővárosi kórházak államosításával pedig ellopják a budapestiek mintegy 150 milliárd forintos vagyonát. Erről a döntés megszületett, de hogy miként működjön ebben az új modellben a főváros egészségügyi ellátórendszere, csak fél év múlva lesz kész koncepció.
- Adóügyben viszont bővülni látszanak a lehetőségek, új adókat vethet ki a főváros is...
- T. K.: Látszólag mozgástérhez jut Budapest, valójában még több forrást von el az állam, miközben azt mondja: vess ki új adókat, ha talpon akarsz maradni. Csakhogy nincs kire, nincs mire kivetni újabb adót. Így is erőn felül vállalnak terhet a főváros, a budapesti emberek és a vállalkozások. A fővárosiak által befizetett évi 350 milliárd forint személyi jövedelemadó 98 százalékát vonja el az állam. Eddig Budapest érdemi saját bevételét a vállalkozások 200 milliárdos iparűzési adója adta, amit részben vagy akár egészben, ezentúl szintén elvonnának, esetleg megmondják, mire és hova kell felajánlani szolidaritásból. Lehet még néhány sportcsarnokot építeni Hódmezővásárhelyen vagy Debrecenben, lehet belőle sportcsapatot támogatni...
- H. Cs.: Az elmúlt években konszenzus alakult ki a közgazdászok, társadalomtudósok, szociológusok és politikusok között, hogy adótömeget nem lehet növelni. Bármilyen változás, ami az adórendszerben szükséges ahhoz, hogy mobilizálja vagy növelje a foglalkoztatottságot, csak az adott kereteken belül értelmezhető. Az, hogy a kormány államosítja a helyi adókat, az önkormányzatok pedig éljenek meg újabb adók kivetéséből, 400-500 éve volt divat, amikor jött egy háború és kivetettek egy hadisarcot.
- T. K.: Van itt még egy ellentmondás: most az adósság a fő ellenség, a kormány pedig arról beszél, hogy akkor van kiút az adósságcsapdából, ha a gazdaság élénkül. Közben meg mi történik? A gazdaságot felpörgető folyamatok fő elemei lehetnének a belső fogyasztás élénkítése és a beruházások, de az állami intézkedések mindkettő ellen hatnak. Mi történik Budapesten? Gyakorlatilag, az összes nagyberuházást leállítják.
- H. Cs.: A világ megfontoltabb államaiban nem követik ezt a konzervatív gazdaságpolitikát, ami a költések radikális visszafogására irányul. Minden ország megpróbál inkább a költségvetési fegyelmen valamelyest lazítani, de a belső keresletet fenntartja.
- A törvény koncepciója feladatok átvételével is számol az önkormányzatoktól, ami ugyan erősíti az állami befolyást, de jól is jöhet a forráshiányos, túlterhelt helyhatóságoknak...
- T. K.: Vannak azért ennek fokozatai. Túlzás, sőt felelőtlenség volt, hogy mikor Tarlós István átvette a várost és a leltárt, megnézte, milyen feladatot lehet leadni. Lepasszolné a BKV-t, az egészségügyet és nincs kifogása az iskolák állami gondnokság alá helyezése ellen sem.
- H. Cs.: Éppen ezt a hozzáállást erősíti a törvény koncepciója, amikor arra kárhoztatná az önkormányzatot, hogy gondnokként működjön, akinek az a dolga, hogy reggel felkapcsolja a villanyt, este pedig le, és közben ügyel arra, hogy ne felejtse el befizetni a villanyszámlát. A következő lépés más területen is az lehet, mint a kórházaknál: először a feladatot államosítják, utána az épületet, majd bezárják. Az egészségügyben az a legfelháborítóbb, hogy olyan intézményeket akarnak a fővárosi kórházak eladásával finanszírozni, amelyek nagyságrenddel több veszteséget halmoztak fel.
Több tízmilliárd forintot fektettünk az elmúlt években ebbe az ágazatba, amitől javult a gyógyítás színvonala, ezért semmi nem indokolja, hogy éppen a fővárosi fenntartású intézmények legyenek a vesztesek. Mondhatnánk, az állami gondoskodás jót is szülhet. De erős a gyanúm, hogy nem a leglepusztultabb telephelyet fogják bezárni, hanem mondjuk az Uzsoki kórházat piacosítani, és majd azt vesszük észre, hogy mint fizetős betegek mehetünk csak oda, mert magánkórház lesz belőle. Félő, hogy a gazdasági szempontok előbbre valóak lesznek, mint a budapestiek érdekei.
- Miért nem lép fel akkor ez ellen a főpolgármester?
- H. Cs.: Egy főpolgármestert biztosan nem arra választanak, hogy a kormány utasításait végrehajtsa. Tarlós István szereptévesztésben van, félreértelmezte a választók akaratát, és azt hiszi, hogy a Fidesz-kormány ültette székébe. Márpedig a választók azt feltételezték, hogy akár a kormánnyal szemben is megvédi a budapestiek érdekét. Óbudai polgármesterként a III. kerület érdekeit képviselte - ha kellett, harcosan a mindenkori politikával szemben. Amit most csinál, az ezzel szöges ellentétben áll.
- Kérdés, felvállalhat-e súlyos konfliktusokat a kormánnyal szemben, miközben a főváros pénzügyi szempontból jócskán az államra van utalva...
- T. K.: Éppen ezért nem alaptalanok a félelmeink. Jelenleg a városvezetés azok ügyködik, hogy gyakorlatilag az összes közszolgáltató cégét apportálja a két új holdingjába: a közlekedésibe és a városüzemeltetésibe. Ezáltal mindkettő komoly vagyonnal és árbevétellel rendelkező vállalattá válik. Mi lesz, ha a kormány erre a vagyonra is szemet vet? Vagy úgy is feltehetnénk a kérdést: mi lesz a BKV-s adósságállomány szanálásának ára? Ezt az árat pedig a budapestiek már nagyon sokszor megfizették. Felháborító, hogy a kormány könyöradományként ad minden forintot, miközben a fővárosiak ennek a sokszorosát termelik meg és fizetik be adóként az államnak.
- H. Cs.: Ráadásul a Fidesz felrúgta azt a korrekt és tisztességes munkát, amit BKV-ügyben az utolsó egy évben a városvezetés és a Bajnai-kormány elvégzett. Kiszámoltuk, hogy mennyi a BKV tényleges finanszírozási szükséglete, mi a valós költsége annak, hogy például az állam kedvezményeket ad a diákoknak és nyugdíjasoknak. Mivel a jegyárak nem nőhetnek az égig, a tulajdonos főváros mellett az államnak is bele kell nyúlni a zsebébe, hiszen érdeke a közszolgáltatás fenntartása. Csak akkor van ezermilliárdos adóbevétele, ha az emberek eljutnak a munkahelyükre. A Bajnai-kormánnyal annak idején korrekt szerződést kötöttünk; mind a két fél tudta, mi a dolga. A kormányváltás után ezt mind a két oldal felrúgta. Tarlós elsőként, de a kormány is asszisztált ehhez.
- Nem könnyű a helyzete más városoknak sem, pláne a kisebb településeknek. Nagy részüknél megszűnne az önálló hivatal...
- H. Cs.: Talán ebben van ráció, mert nem biztos, hogy egy 100-200 lelkes településen önálló hivatalt kell működtetni, a kistérségi hivatalokkal elláthatók lennének a feladatok. A mobilposta is tud jó minőségű szolgáltatást házhoz vinni. A probléma nem is ez, hanem a testületeket is föl akarják számolni, pedig a kistelepülések többségén ez még pénzbe sem kerül, mert az a néhány ember társadalmi munkában végzi a feladatát. A Fidesz hatalmi struktúrájában egyszerűen nincs helye ennyi önkormányzatnak. Azt szeretnék, ha nagyjából 1000-1500 településen semmilyen önkormányzat nem működne, és kormányhivatalokon keresztül működtetnék a járási térségi hivatalokat.
- Budapesten ki lehet a győztese a kerületek és a főváros közötti hatalommegosztási játszmának?
- H. Cs.: Ez a játszma szemfényvesztés. Az érdemi kérdéshez viszont, hogy elkerüljenek a fővárostól az önrendelkezési jogosítványok, mindenki asszisztál - a fideszes polgármesterek és a főpolgármester is. Úgy látom, van egy központi pártakarat, melynek lényege, hogy a polgármester megtarthatja a székét, de elveszíti önrendelkezését. Ez a kompromisszum a fideszes politikai hatalmi elit és a Fidesz pártközpont között. Ez az új kiegyezés: tied a szék, az enyém a hatalom.
- Egyes kérdésekben indokolt lehet a fővárosi önkormányzat megerősítése akár a kerületek rovására. Nem ezt akarta az SZDSZ és az MSZP is régóta?
- H. Cs.: Ezt mi nyolc éve mondjuk, de a Fidesz nem volt hajlandó konszenzusra. A hatáskörök egyértelműsítésének szükségességében nincs vita. Az állampolgár napi kiszolgálásához tartozó szolgáltatások a kerülethez tartozzanak, a stratégiai kérdések pedig a fővároshoz. A vidék esetében a megszüntetendő polgármesteri hivatallal és helyébe a járási kormányhivatallal, ez nem ésszerűsítés, hanem a legújabb kori falurombolás. A kormány sok mindenben visszafelé indult. Érdekes a Széll Kálmán terv propagandája: érdemes megnézni plakátokat néhány évtizeddel korábbról - egy az egyben veszik át a fordulatokat. Csak ott proletár volt, most meg polgár. A Fidesz szerint a demokrácia nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
- T. K.: Szokták mondani, hogy a szocializmus megbukott, 40 évet élt. Ennyi Orbánéknak is pont elég lenne. Ebbe az irányba megy a kormány, és nem bizonytalankodik. Mindent vissza az államba. Amit privatizáltak, visszaveszik, ha nem megy, szabályozással tönkreteszik. Csak hogy ennek komoly kockázata van. Követik a fideszes logikát: Magyarországnak nincs szüksége a világra, de a világnak még kevesebb szüksége van Magyarországra. Folytathat Matolcsy György szabadságharcot Magyarország pénzügyi és gazdasági függetlenségéért, de komikus, hogy egy héttel később elmegy Frankfurtba és arra kéri a németeket, hogy jegyezzenek magyar államkötvényt - persze az IMF hitelnél drágábban.
- A ciklus végére hogy fog kinézni Budapest?
- T. K.: Eddig nem értettük, miért beszél a főpolgármester hónapok óta a főváros csődjéről. De már látjuk, hogy ha mindaz végbemegy, amit a kormány kitalált, akkor megy Budapest csődbe. Semmilyen gazdasági vagy döntési önállósága nem marad. Hiszen mindig ott fog lebegni fölötte a kormányhivatal, melyen keresztül a kabinet bármikor el tudja lehetetleníteni, mert Budapest a Fidesz szemében mindig is bűnös város volt.
- H. Cs.: A kiépítendő önkormányzati modell egyszerű. Az állam meghatározza mi az önkormányzat feladata, a forrásokat nem biztosítja hozzá, sőt el is tudják lehetetleníteni a várost. Így előállhat az az alkotmányos helyzet, hogy bármikor kicsinálhatják az önkormányzatot, mert ha az adósság egy bizonyos mértéket elér, akkor fölszámoltathat, megbüntethet és irányíthat a kormányhivatal. Ez a tanácsi- és a Horthy-rendszer legrosszabb ötvözete; a Fidesz-kormányzat mindkét ideológiához közel áll. Lehet, hogy Orbán Viktornak az egyharmadával kétharmada van a parlamentben, de ez kevés a világuralmi tervek megvalósításához.
Lengyel Tibor / Népszava
