72 éve ezen a napon ért véget Budapesten a II. világháború. Azóta sem pusztított ilyen átfogó, minden nemzetre kiterjedő világégés a bolygónkon. Nekünk, aki ma élünk elemi érdekünk, hogy emlékezzünk az előttünk járók áldozataira, és emlékezzünk, mi vezetett a háborúhoz: a kirekesztés eszméje, a megbélyegzés, a félrenézés és a gyűlölet.
A II. világháború története az ember ember elleni gyűlöletének története is. Emlékeznünk kell, honnan indult: a zsidók, a cigányok, a melegek, a fogyatékkal élők megbélyegzéséből. Azokból a mindannapi helyzetekből, amikor a csendes többség nem emelte fel a szavát, amikor a faji megbélyegzés elfogadott lett, törvényes lett.
Az emberek közötti gyűlölet nem tűnt el. Ma is vannak, akik szítják, építik ezt a gyűlöletet, akik úgy akarnak előre jutni, hogy szítanak. Ha ma félrenézünk, ha évekig, évtizedekig félrenézünk, és hagyjuk, hogy a gyűlölet eszközzé válhasson, beláthatatlan helyzetbe sodorhatjuk világunkat.
Ma, Budapest felszabadulására emlékezve tudnunk kell: a béke megőrzése ma is feladat. Ma is és minden nap meg kell dolgoznunk érte. Erről is szól ez a nap. Őrizzük meg a szabadságot, őrizzük meg a békét minden nap.
Kunhalmi Ágnes és Őrsi Gergely,
az MSZP budapesti elnöke és alelnöke
