Csak 690 ezren írtak Orbánnak

Eközben kiderült, a kormány - egyelőre csak tervezett - munkahelyvédelmi akciójáról szóló tájékoztató levél 585 millió forintba kerül, ráadásul tele van hazugságokkal.

Aligha lesz újabb nemzeti konzultáció, hiszen az Orbán-kormány által kitalált "közös kormányzás" eszköze kifulladni látszik. Az augusztus 20-án zárult - sorrendben negyedik - akció minden eddiginél kevesebb embert érdekelt: mindössze 690 ezren küldték vissza határidőre a májusban postázott, munkaügyi témájú kérdőíveket. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke lapunkat arról tájékoztatta, hogy "az augusztus 21-i összesítés szerint a kérdőívre 690,327 ezren válaszoltak, de a postán is sok levél van még", ezek pedig folyamatosan érkeznek a feldolgozást illetve az adatkezelést végző állami hivatalhoz, a KEK KH-hoz.

Ugyanakkor aligha várható, hogy a válaszadók száma jelentősen nőne, hiszen az utolsó héten, a "hajrában" sem változott számottevően az adat: egy héttel ezelőtt is közel 700 ezres válaszról számolt be a Miniszterelnökség. A 690 ezer válasz csúfos kudarcot jelez, hiszen az eddigi két alkalommal, amikor ugyanennyi, nyolcmillió választónak küldték ki az Orbán Viktor által aláírt kérdőíveket, mindig több válasz érkezett. Az alkotmányozással kapcsolatos tavaly tavaszi kérdőívre még a megszólítottak 11,5 százaléka, 920 ezer ember válaszolt, míg a tavaly nyár elején indult, szociális témájú konzultációnál ez az arány 14,25 százalék volt, ami 1,14 millió választ jelentett.

Ezzel szemben most az emberek több mint 90 százalékát nem érdekelte Orbán levele. Pedig a kormány mindent bevetett: az állami megbízásokban bővelkedő, a tavalyi szociális konzultációt is népszerűsítő I.M.G. Inter Media Group Kft.-t a levelezés mintegy 850 milliós költségén felül további 308,5 millió forintért bízták meg a munkaügyi tárgyú konzultáció hirdetésével. Az I.M.G. a BKV járművein, a Mahir oszlopain és óriásplakátokon is buzdította az embereket arra, küldjék vissza a kérdőíveket, és jutott sajtóhirdetésre is - például a Magyar Nemzetben.

Mindez azonban kevésnek bizonyult: a visszaküldött válaszok száma alig-alig nőtt. A hivatalos közlés szerint június 27-én még csak 368 ezer válasz volt, július 9-én is mindössze 396 ezer. Változást az hozott, amikor egy hét múlva menesztették a nemzeti konzultációért felelős Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztost. Ezután megugrott a visszaküldött ívek száma és július 17-én már 600 ezerről szólt a hivatalos közlés. Ennek kapcsán egyébként egy, a közvélemény-kutatásban jártas szakember lapunknak nemrég azt mondta, "ahhoz képest meglep ez a szerénység, hogy a hivatalos számok a kormányzat önbevallásán alapulnak, bármiféle társadalmi kontroll nélkül."

A gyakran szakmaiatlan, akciószerű "társadalmi egyeztetések" még sokba is kerültek: a négy konzultációra összesen mintegy 3,3 milliárd forint közpénzt fordítottak. Egy-egy akció ára ugyan negyede-ötöde egy országos népszavazás kiadásainak, de egy referendum általában négyszer-ötször több véleménynyilvánítót is vonz. Arról nem beszélve, hogy csak a legutóbbi levelezés árából forrásaink szerint akár 75-80 darab országos, reprezentatív közvélemény-kutatás is kitelne. Ugyanis 12-15 millió forintért már rendelhető ilyen felmérés bármelyik nagy cégnél szakmailag részletes kérdésekkel, feldolgozással, elemzéssel.


A teljes cikka a nepszava.hu-n.

Lengyel Tibor/Népszava